Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

IV. Fejezet. A reformátusok a város újratelepülése és az abszolutista kormányzás korában (1695-1791)

meg is történt. Az időközben elhalálozó katolikus esküdtek (ez a tisztség életfogytiglan szólt) helyére nem katolikusokat választottak, de görögkeleti vallású először csak 1808-ban, református pedig 1845-ben került a bírói székbe.

38 Az iskolaügyi panasz orvoslásának nincs nyoma. A város és a földbirtokos mint kegyuraság adták a katolikus tanító fizetését, a reformátusokét és az ortodoxokét kizárólag az egyházuk, azaz a híveik biztosították, amint azt az 1770. évi megyei vizsgálat megállapította. Imre Sámuel református tanító, aki 1769. április 15-től működött Gyulán, 44 fiút és 24 leányt oktatott. Ezért évi 25 forintot, 20 mérő búzát, 14 mérő árpát kapott, míg a tanulóktól (azok szüleitől) fejenként 24 krajcár és fél mérő árpa járt neki. Igen kevésnek tűnik föl ez, még ha a tanító esetleg egyedülálló fiatalember lehetett is. A magyargyulai katolikus kántortanítónak, Petik Ambrusnak, igaz, ő idősebb volt és 80 diák járt a keze alá, természetbeniek mellett évi 107 forintra rúgott a fizetése. Még fényesebben díjazták a németgyulai tanítót, és református kollégájukhoz viszonyítva - a praeceptorok sem panaszkodhattak.

39 Nem tudjuk, mikor indult meg a református oktatás a XVIII. században Gyulán. Mivel az iskola és a templom elválaszthatatlanul összekapcsolódott, valószínű, hogy a mindenkori lelkészek tanítottak is, míg külön rektort nem hívhatott az egyház. Scherer Imre Sámuelt mondja Gyula első ismert református tanítójának, pedig ő is tudott Mándoki Istvánról és ismerte azt a forrást, mely rektornak emlegeti. Imre 1778-ban Gyulaváriba távozott. Utána a szatmári születésű, Hajdúszoboszlón, majd Debrecenben tanuló Szász György következett, aki egyszemélyben a káplánságot is ellátta. Gyula nem szerepel a debreceni kollégium XVII-XVIII. századi partikulái között, tehát nem volt akadémiai promóció, nem változtak háromévente külföldi akadémiákra készülő rektorai. Szász Gyulán alapított családot, itt halt meg 1816-ban „jó emlékezetet felhagyván maga után" (Ecsedy)

40 Külön leánytanítójuk 1790-től volt a gyulai reformátusoknak, Botos András. 1792-ben a kerületi tanfelügyelő panaszkodott, hogy a magyargyulai katolikus iskolában ismételten megváltoztatták a tanítás metódusát, A tanítók kényszerűségre hivatkoztak: olyannyira nem váltak be az addigi módszerek, hogy a gyerekek 2-3 év alatt olvasni sem tanultak meg. így akadt katolikus szülő, aki református iskolába járatta gyermekét.

41 (Megjegyezzük, hogy ezt II. József engedte meg csupán és 1790-ig volt lehetséges.) 38 Scherer I. 345-349-; Implom József i. m. 261-2633

9 Scherer I. 329-33340 Ecsedy Gábor i. m. II. 35-; Thury Etele i. m. II. 34.; Barcsa János: A debreceni kollégium partikulái. Debrecen, 1905- 10.; Scherer I. 32541 Ecsedy Gábor i. m. II. 35-; Scherer I. 331-332.