Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

III. fejezet. Egyházi élet nyomai a török hódoltság idején

reformátusokat nem engedtek tanulni Wittenbergben.

30 Az említettek közül csupán Gyulai János életének ismerjük néhány mozzanatát. Hazatérte után debreceni református lelkész és kollégiumi tanár, majd 1593-tól 1599-ig Nagyváradon ugyancsak lelkész és tanár volt.

31 A XVII. században legalább öt Gyulai nevű debreceni diákról tudunk: Ferenc l6l5-ben iratkozott be, de nem sokkal később elhalálozott, Mihály (1622), István (1624), János (1643), T. Mihály (1672), akit Nagybajomba (föltehetői

eg Bihar megye) küldtek ki rektornak.

32 A hódoltság bő évszázadnyi idején fölbukkanó Gyulai nevű és Gyula környéki diákok névsora elég jelentős ahhoz, hogy amennyiben a nevek ténylegesen az ő vagy a családjuk származási helyét jelzik, nem mind Szőlősgyulára, hanem nagyobb hányaduk talán városunkra utal. Ez ugyancsak közvetett bizonyíték a vár eleste utáni évszázad gyulai és környékbeli református egyházi életére. A további vizsgálatok igazán eredményes, elvégzéséhez szükség lenne Békés és az egykori Zaránd vármegye későközépkori és koraújkori történeti földrajzára és történeti demográfiájára. Ezekkel azonban nem rendelkezünk és e munka keretében nem is pótolhatók, így megkell elégednünk a részleges adatsorokból adódó következtetésekkel. Térjünk vissza fejezetünk kiindulásához, a sikeres török ostrom után regenerálódó városhoz és vidékéhez! Az 1579-i defterhez mellékelt utasítás nyomatékosan tilalmazta a várőrség kijárását, a fosztogatást és a rablást, mert a környező helységekben lakó ráják szétszéledését vonja maga után. Más forrásból is tudunk az adófizető magyarok törvénytelen zaklatásáról.

33 Bár érzékeltük a város magyar lakosságának apadását, a délre és nyugatra eső kisfalvak 1552-i és 1566-i pusztulása után az 1579-es defter tanúsága szerint a Körös menti táj még híven őrzi középkori településhálózatát. A Körösök és mellékágaik közelében egymáshoz viszonylag közel apró falvak helyezkednek el, míg a várostól nyugatra elterülő vízjárásokban szegény, ligetes síkság településsűrúsége aránylag ritka. Igaza lehet a mai Békéscsaba határában elhelyezkedő falvak korabeli állapotát elemző Dávid Gézának, a lakosság még el tudta viselni a megnövekedett adóterheket.

34 Egyébként térségünket is 30 Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdonáról s mostani állapotjáról. Pest, 1866. 13- 2. bőv. kiad. 31 Rácz Károly i. m. 191 ; S. Szabó József: A debreceni református kollégium tanárai és kiválóbb növendékei 1549-1925. Debrecen, 1926. 18-19-; Zoványi Jenő i. m. 1939- 192. 12 TtREL Bakóczi; Thury Etele i. m. II. 105-, 108., 144. ; - Demkó Kálmán 1559 és 1718 közöttről 17-féle előnévvel gyűjtött össze Gyulai családokat. Mindet Békés-Gyuláról származtatja, de rokonságukat nem bizonyítja. Összesen egy „gyulai Gyulai" akad köztük. (Turul, 1910. 152156.).; Vö. még: Veress 467-469» Káldy-Nagy Gyula i. m. 14., 15-, 38. 34 Dávid Géza: A török kor. Jankovich B. Dénes-Erdmann Gyula szerk. i. m. 261.