Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

Melius Juhász Péter református püspök között. Időközben sikerrel gyűjtöttek híveket az antitrinitáriusok a fölsorolt helységek mellett Makón, Hódmezővásárhelyen, Temesvárott, sőt Basilius Dávid Ferencnek írott levelében az akkor Csongrád megyéhez tartozó Mágócs községben alakuló antitrinitárius gyülekezetről is hírt adott.

71 Karádi Abrudbányáról érkezett Simándra s ott 1570-72ben nyomdát működtetett, melynek azonban eddig egyetlen terméke sem került elő. Innen a helybeli románokkali összetűzése miatt Temesvárra kényszerült menni.

72 Zoványi Jenő Gyulát is megnevezi a sikeres antitrinitárius térítés állomásai között, ám a korabeli, a hitviták szervezéséről és tartalmáról beszámoló levelek nem említik a várost.

73 Ha azonban térképre nézünk, és amúgy is tudjuk, hogy Békés és Simánd, a gyulai uradalom mezővárosai szoros kapcsolatban állottak a tőlük 20-25 km-re fekvő uradalmi központtal, szinte lehetetlennek látszik Gyula kimaradása az antitrinitárizmus terjedéséből. Békésről Simándra a Fehér-Körös völgyében távolabb (kb. 50 km-re Gyulától) eső Belényesre is ebből az útvonalból kiágazva lehetett eljutni. Elképzelhető, hogy Gyulán erős maradt a reformátusok pozíciója, de ennek semmi jele. Föltehető a török őrség türelmetlensége is, ám erről sincsenek adataink, és éppen a szintén török erődítmény, Temesvár fogadta be Karádit. Mindeddig nem ismert, pontosan milyen mélységű lehetett a Dél-Tiszántúlon főleg városokban-mezővárosokban gyökeret verő antitrinitárizmus. de az 1580-as évek végéig eleven maradt. Később nincs nyoma.

74 Basilius János egyik vejét, Ambrosius Ötvös Jánost 1573-ban, Gyuláról elszármazott mesterkéntvették föl a kolozsvári ötvös céhbe. Bizonyára nem sokkal előbb költözött el a városból.

75 1583 elején a Nagyváradon tartózkodó olasz jezsuita Possevinonál egy kegyesen vallásos gyulai férfi jelentkezett a szerzetbe lépés kívánságával. Beszámolójából kiderült, hogy a vele tartani vonakodó feleségét a városban hagyta, ahol - Fraknói fordításában - „nincsenek keresztények, hanem csak ariánusok, kiknek papja előtt léptek ők is házasságra. "

76 Valószínű tehát, hogy az 1580-as években antitrinitárius közösség létezett Gyulán. 71 Balázs Mihály: A Válaszúti Komédia hátteréhez. (Kézirat) 72 Dörnyei Sándor: A XVI. századi simándi nyomda. Magyar Könyvszemle 1964. 172-174. 73 Zoványi Jenő i. m. 1977. 45.; Balázs Mihály i. m.; A békési hitvita előzményeként vehető számba egy feljelentés az antitrinitáriusok ellen, melynek nyomán a gyulai kádi lefolytatta a szükséges vizsgálatot (S. Szabó József: Egy unitárius hitvitázó. Protestáns Szemle 1934. 286289.) 74 Zoványi Jenő i. m. 1977. 132-13375 Kanyaró Ferenc: Unitáriusok Magyarországon tekintettel az unitarizmus általános történetére. Kolozsvár, 1891. 8976 Fraknói Vilmos: Possevino nagyváradi látogatása 1583-ban. A biharmegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet 1901/1902-iki évkönyve. Nagyvárad, 1902. 9-; Erdélyi jezsuiták levelezései és iratai a Báthoryak korából (1571-1613). Gyűjtötte és közrebocsátja Veress Endre. I-n. Kolozsvár-Bp., 1911-1913- II 221.