Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

még három, az irodalomtörténetben ugyancsak számon tartott költeményt^ Szorosan ugyan nem kötődnek a protestantizmus helyi történetéhez, de protestáns hátterük vitathatatlan. Gyulán írta Békési Balázs deák (Bálás deiák Békési) végvári hadnagy, vagy annak atyja a Sodorna és Gomora veszedelméről szóló bibliai históriáját.

59 A gyulai végvári vitézek egyik kalandos vállalkozásáról szól a többek által legszebb históriás éneknek mondott Cantio de militibuspulchra (Szép ének a katonákról), melynek sem pontos keletkezési idejét (1560-as évek), sem szerzőjét nem ismerjük.

60 Végül egy, XIX. század elején kiadott verses história őrzi az emlékét Toronyi Tamás gyulai végvári vitéz hőstetteinek. Az eredetileg feltehetően XVI. századi históriás ének, melynek elemeit ebben a műben felhasználták, azonban máig nem került elő.

61 Mindeddig nem szóltunk róla, vajon hol tartották korszakunkban a protestáns istentiszteleteket. Bunyitay Vince, a nagyváradi római katolikus püspökség történetének monográfusa hét kultuszhelyről tud a középkor végi Gyulán. Ezek közül egyetlen egy áll ma is, a várkápolna. A jelenleg is látható gyulai téglavár, a hajdani erőd belső várának tornya és toronykapuja falszomszédságában elhelyezkedő, keskeny csúcsíves ablakú, karzatos helyiségről a feltáró ásatás kételyt kizáróan megállapította, hogy azonos az 1445-ben fölszentelt várkápolnával.

62 Mivel a várőrség és tisztjei alkották a gyulai lutheránusok valószínűleg legerősebb csoportját, itt bizonyosan hosszabb ideig tartottak protestáns istentiszteletet. Jóval inkább kérdéses a városbeli templom dolga. A tartós és szilárd építőanyagban szegény alföldi vidéken a vízi úton szállított terméskő és a helyben égetett tégla akár többször is fölhasznált nagy érték volt. Először 1529-ben bontottak le kápolnát (Gyula)Vári közelében, mégpedig a gyulai városi tanács hozzájárulásával, hogy a vár megroggyant északkeleti sarkát anyagával megerősítsék.

63 Majdnem kétszáz esztendő múlva, 1725-ben egy váradi kanonok vádolta meg Harruckern új földesurat, hogy profán célokra hordatja el a megyebeli romtemplomok falait.

64 Egészen 1978-ig, a mai római katolikus belvárosi plébániatemplom helyén gyanította a helytörténeti kutatás a középkori gyulai plébániát. Agyula-török59 RMKT VT. XVI. századbeli magyar költők művei. V. Közzéteszi Szilády Áron. Bp., 1896. 265-269-, 383-388. 60 RMKT VII. XVI. századbeli magyar költők művei VI. Közzéteszi Szilády Áron. Bp., 1912. 175-180. A szövegről legújabban összefoglalóan és műelemzést adva Varjas Béla írt: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Bp., 1982. 185-219. 61

A kérdés kutatásának legfrissebb összegzése: Komlovszky Tibor: Toldi és a gyulai vitézek. Irodalomismeret 1992. májusi szám 13-20. 62 Bunyitay Vince i. m. III. 458-462., ; Scherer 1.96-97. ; Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. É. és h.n. 12-14. 03 Veress 154. 64 Scherer I. 291.