Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)
VII. Fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Második rész: 1920-1948
egy hatosztályos épület építéséhez államsegélyt szerezni. De háborús készülődés miatt (1940) el sem fogadták a folyamodványt. 38 A következő esztendők gyorsan egymást követő változásai során a törvénynek megfelelően (1940. XX. tc.) felállították a hetedik és nyolcadik osztályt, majd 1947 őszén tizenkét tanerősre terjesztették föl az iskolát. Közben a tanítók egy része katona, aztán hadifogoly volt. A Vörös Hadsereg 1944. október elején szállta meg Gyulát, és másfél évre átlag 10-12 ezer sebesültjét helyezte el a város kórházi célra lefoglalt szinte összes középületében. A volt rektori iskolában az oroszok javító műhelyt rendeztek be. Egy másik református iskolát ideiglenesen a katolikus gimnáziumnak engedtek át. De a tanítás csak hat hétig szünetelt, összezsúfoltan is folyt. 1947 tavaszán a presbitérium még nyilatkozatot adott ki a fakultatív vallásoktatásról: ne pártalku tárgya legyen, hanem népszavazás döntsön róla; a felekezeteken kívüliek és szabadegyházakhoz tartozók gyermekeit ne kényszerítsék hittanórára, azonban 1948 júniusában a gyulai református iskolákat is államosítják. Az utolsó, már nem hivatalos igazgatótanítói jelentést Kertész Lajos terjesztette elő július 11-én a presbitériumban: a tantestüket köszönetét fejezi ki az egyháznak az addig tapasztalt támogatásért és szeretetért. 39 Az utóbb említett mozzanatok a korszakunkat lezáró háború utáni esztendők országosan jellemző eseményei. Ezeket az éveket eddig is többször érintettük, a rendkívüli történeti háttér azonban megkívánja, hogy fejezetünk tematikus szerkezetétől eltérve, külön kissé részletesebben foglalkozzunk velük. A helyi egyházi életet fölfokozottan mozgalmassá, légkörét feszültté tevő, egyébként egymással szorosan összefüggő események három csoportba sorolhatók: 1. A társadalmi rendszerváltozás hatása az egyház hagyományos működésére; 2. Nagy hitbuzgalmi megújulás, amit az egyházi szóhasználat ébredésnek nevez; 3. Harsányi Pál személyes ügye. A városban nem folytak harcok, de a közállapotok háborúval járó romlását hamarosan tapasztalni kellett. 1944 novemberében a ravatalozó teljes berendezését ellopták, az ótemető kerítésoszlopait kiásták és elkezdődtek a temetői fakivágások. A földigénylő bizottsággal szemben megpróbálták megmenteni a nagybirtoknak igazán nem mondható, valóban az egyházfenntartást és az alkalmazottak fizetését fedező földeket, de nem sikerült. Ekkor 115 kat. hold 1539 négyszögölet, a tulajdon valamivel több, mint felét vették el az egyháztól, beleértve egy kisebb temetőkertet is. Az inflációt nem tekintve, az iskolaállamosítás előtt egyelőre több közvetlen politikai behatás nem érintette az egyház anyagi és szervezeti életét. 40 38 Jkv. V. 694., 765.; VI. 383-; VII. 20.; Hörcsik Richárd: Református iskola és nevelés. Studia et acta ecclesiastica V. 302. » Jkv. VII. 71., 215-216., 228., 290-291., 393-; VIII. 28-29. 40 Jkv. VII. 217., 240., 263-, 328.