Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)

Bevezetés

tértek vissza, hanem a táborokból szabadulva Nyugatnak vagy Izrael felé vették az útjukat. A megye nagy részéről a békéscsabai gyűjtőtáborba szállították a zsidóságot. A dohánybeváltóban zsúfolták őket össze, áldatlan higiéniai állapotok mellett. Katonai konyha főzött nekik a város által biztosított krumpliból, babból, borsóból 2800-3200 személyre.

53 Június 25-26-án történt a bevagonírozás. Az első transzportot - orosháziak kerültek ide - Ausztriába irányították. A többieket a zsúfolt vagonok Kassán át Auschwitzba vitték. A vagonok utasai június 29-én kerültek Mengeléék elé - és ott szinte mindenkinek eldőlt a sorsa, attól függően, hogy melyik oldalra küldték. Gáli József 1981-ben elhunyt gyulai származású író Szúnyogok és nemeskócsagok c. novelláskötetében érzékletesen örökítette meg a gyulaiak gettózásának, a deportálásnak és az auschwitzi tábornak az eseményeit. 1944 őszén kezdtek hazaérkezni a munkaszolgálaton lévők a frontról. Novemberben megalakították a gyulai zsidó tanácsot, amelynek tagjai voltak: Licht Artúr, Gál László, Messzinger Lajos és a jegyző, Zilberstein György. A tanács legfontosabb feladata a gyulai gettókban őrzött - még meglévő - ingóságok leltározása, megőrzése és a jelentkező tulajdonosok közötti szétosztása volt. A gondnoksági feladatokat is átvállalták. Még az év decemberében dr. Békés Györggyel és Steiner Károllyal bővült a szervezet.

54 1945. április 8-án a zsidó tanács megszűnt és Steiner Károly ideiglenes elnökségével újjáalakult a gyulai izraelita hitközség, amelynek feladata a hit és az erkölcsi élet ápolása, a deportált hittestvérek vagyona feletti felügyelet és a deportálásból visszaérkezők erkölcsi és anyagi támogatása volt.

55 Bár a hitközség újjáéledt, soha nem nyerhette vissza 1944, illetve a II. világháború előtti viruló állapotát, hiszen tagjainak jórésze elpusztult. Az egyre kedvezőtlenebbé váló hazai politikai viszonyok a visszatért zsidó származásúak közül is többeket megriasztottak, és Budapesten vagy a határokon túl kerestek megnyugvást. Végezetül el kell mondanunk, hogy a gyulai emberek ma is szeretettel emlékeznek vissza a város hajdani zsidó lakosaira, akik a gazdasági és kulturális élet fontos szereplői és résztvevői voltak, akik az amúgy is tarka etnikumú várost még gazdagabbá, színesebbé tették. Nem volt itt antiszemitizmus, a polgárok egy része nem is tudta, mi az. Ha a magyar, sváb vagy román földművelőnek szüksége volt valamire, bement a zsidó boltos üzletébe, ahol mindig megkülönböztetett tisztelettel várták vásárlóikat és az esetek túlnyomó többségében vevő és eladó elégedetten köszönt viszontlátást egymásnak.