Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

SZÉPIRODALOM - Versek - Válogatás az Elindulás, a Tempea és a Versek című kötetekből

S míg csorba csészém Oldalán siklott Tenyerem, és míg Eltörülgettem: Átgondoltam, s hogy Kisepregettem, Megírtam az Ünnepi vezért. És most itt állok Északi szelek ellen voltam: Napsugaras, meleg hegyoldal. Kuvikkiáltás ellen voltam: Kedvet villantó, büszke bordal. Mesgye felett perzselő napban Árnyas fának dús ága voltam, S ha valaki sírt, könnyes arcára Szelíd mosollyal ráhajoltam. Lábam alatt bogárka-élet Kegyetlenül sosem veszett el, Még a gyomot sem szaggattam ki Vad szívvel és dühös kezekkel, S nehogy sorsom, e szomorú sors Sötét kínja másnak is fájjon, Fütyörésztem a halál setét Pitvarán e borzalmas tájon. És most itt állok, árva koldus, Hideg, széljárta utcasarkon, Szeretetet koldulva állok, S ki mindig adtam, esdve tartom Kalapomat, megdermedt kézzel, És hogy hiába, sírva nézem, Csak a könnyeim csillognak benne Néhány eltévedt falevélen.