Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

SZÉPIRODALOM - Versek - Válogatás az Elindulás, a Tempea és a Versek című kötetekből

Dacos megtöretlen Szent szavak fakadnak. Hiába! Hiába! Béklyó, golyó, kötél! Március Idusa Úgyis örökkön él! Felírta az égre Lánggal az Úristen, És azt letörölni Földi erő nincsen. Hulló levelek közt, őszi napsugárban, Bátor szent halálra Büszkén lépdeltek ki Mind a tizenhármán... Quatrainek I. Minden ködbe' van, és minden távol, A múltam is egy homályos mese, A holnap meg egy iszonyú „talán"! De az is lehet, hogy semmi se. II. A szívem bús kastélyában Néma csend űl az ívek alatt... Egy emlék bolyong benne, Kip... Kop... Felelgetnek a falak. III. Én, aki szép álmodassál, Hamvas szívvel szeretni jöttem, Vagyok egyedül, búsan, Minden szívekből kiűzötten. IV. Az erdő most hímes, büszke, Sugár kacag minden levélen. Ha majd dér, vihar marja, Akkor lesz csak az én testvérem!