Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

SZÉPIRODALOM - Versek - Válogatás az Elindulás, a Tempea és a Versek című kötetekből

Néma ajkadat "Igen"-re bontom, S reád borulva Sorsomat mondom: "Én is szeretlek!" Magamhoz Ma még gyanútlan ballagsz A békés napsugárban, És apró örömöknek Útja van szívedbe, A lelkedet mosolyra Füröszti át a kék ég, És önfeledten tartod Arcodat a fénynek. Kereszted elfelejted, Mint ölben kínt a gyermek, És sorsodat, jövendőd Életnek álmodod. Pedig talán a holnap Már árkot ás utadba, És fájó búcsúzás lesz Minden pillantásod. De hull a fény a naphói, Ma hull a fény a napból, És apró örömöknek Útja van szívedbe! Hangulat Sötét pályán... Veszteglő vonatunk kísértetesen sivít a színes szemű szemafor előtt... Rejtelmesen terülő nagy szántók lámpátlan éjszakájába hull a fülkefény... Csend... Illatos meleg... Velem szemben egy szőke szépség aranykoszorús feje lángol a bíborszínű párna