Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

NÉPHAGYOMÁNY - A csökmői sárkány története a korabeli okiratok tükrében

Első kihallgatása alkalmával Csuba reformátusnak mondta magát, egy 1794. évben felvett jegyzőkönyvben pedig katolikusnak. A törvényszéki iratok közt van egy rövid latin nyelvű levél, amelyeta váradolaszi r.k. parókia adminisztrátora írt Kosztolányi páternek Körösladányba. így kezdődik a levél: „Franciscum Csuba sum meo capellanatu Nvárad convertitam, tandem apostatam, nunc rursus converti volentem..." Tehát kezdetben volt református, aztán áttért a katolikus hitre, majd visszatért a reformátusra, és a levél keletkezésének időpontjában (a levél kelet nélküli) újból katolizálni akar. Nem valószínű, hogy gyötrelmes és hosszú lelki vajúdások gyümölcseként jutott újabb és újabb hitbeli elhatarozásokra, hanem vagy bőre remélt mentéséhez, vagy újabb üzelmeihez volt szüksége arra, hogy egyszer a református, majd máskor a katolikus egyházhoz tartozónak mondhassa magát. Csubára aztán rá lehet mondani, hogy minden hájjal meg volt kenve. Semmitől sem riadt vissza, ami haszonnal kecsegtetett. Volt koldus, kincskereső, istenes „prédikátor tiszt", pogány táltos, volt kuruzsló, sőt a részeg füzesgyarmati gulyás, Éliás János kifosztása alkalmával közönséges bűnöző is. Egyébként a felesége sem lehetett sokkal jobb a Deákné vásznánál, amint azt egy 1800. augusztus 22-én kelt békési feljegyzésből következtetni lehet. Ezt mondja a feljegyzés: „Csuba Ferencz feleségestől együtt részegeskedvén, szomszédaival veszekedett és mindketten adta-teremtettével káromkodtak. Azért Csuba Ferenc 15, a felesége 3 pálcával megbüntettettek.

7 Mi késztette Csubát arra, hogy így éljen? Testi nyomorúsága? Igaz, a látása nagyon rossz volt. „Hibás szemeivel csaksejdit", mondja a körözésre kibocsátott személyleírás, és az e tekintetben feltétlen hiteles tudomással bíró békési bírák maguk is a „vak Csuba Ferencz" elfogatását kérik a ládányi bíráktól. Ez a fogyatékosság azonban csak arra lehetett ok, hogy kolduljon, nem pedig arra, hogy szélhámoskodjék is. Miért tette mégis? Az akkori szociográfiai adatok ismeretében arra lehetne gondolni, hogy a falvak gyér és szegény lakosságának könyörületességéből ő maga külön, idegenben és a családja Békésen, talán nem tudott megélni, és a megszánás krajcárait meg kellett toldani a rászedés forintjaival. Nem lehetetlen, hogy az első impulzust valóban a szűkös jövedelem adta Csubának a szélhámosságra. Bár az is feltehető, hogy csökkent látása, amit ő minden bizonnyal mint teljes vakságot kamatoztatott, a rigmusolással mint produkcióval társulva, az átlagos koldusjövedelemnél többet biztosított számára, s csak azért vetemedett mégis csalásra, mert préda volt, ami pénz keresett, „elpotsékolta", és az italt sem vetette meg. A szélhámosságot minden bizonnyal kicsiben kezdte, s a sikertől vérszemet kapva, lett mind kapzsibb és merészebb. Az emberek kincsvágyára, pénzszomjára épített, s az a furfangos ötlete, hogy mindenki a neki lefizetett összeg arányában részesül majd a találandó kincsből, komoly összegekhez juttatta. Ki ne akart volna könnyen egy kis pénzhez jutni? A szegény azért, mert nem volt neki, a módosabb meg azért, mert volt neki, és még többet akart. Ezért szerepelnek a károsultak