Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

NÉPHAGYOMÁNY - A csökmői sárkány története a korabeli okiratok tükrében

fogadkozás. Október 15-én ír ugyan még egy utolsó levelet, s ebben új terminust közöl, azonban persze abból sem lesz semmi, hiába toldja meg súlyos fogadkozással, hogy „életem vesztesége alatt hétfün estére ott fogok lenni". Van azonban bátorsága még ekkor is követelni, hogy „minden késedelem és idő hallasztás nélkül" pénzt és élelmet adjanak Csubának, ígérvén, hogy ennek fejében „annyit fogok szolgálni, hogy ha hét ezerén volnátok is, meg érnétek véle". Hogy a továbbiakban mi történt, azt már megtudtuk a szeghalmi bírák jelentéséből. És a jelentésben foglaltakhoz kétség nem férhet, mert az minden bizonnyal hiteles szemtanú, a jelentésben említett „vélek lévő expressus esküdt ember", Tóth Mihály beszámolója és esetleg más kihallgatott résztvevők vallomása alapján készült. Csuba Ferenc 1788-89 telétől kezdve börtönben ült, legtöbbet a gyulai börtönben, egészen büntetése letöltéséig, 1791 őszéig. A megyei törvényszékek egynéhányszor igen erős fedezettel, keresztvasban, elszállíttatták egymáshoz, járt Makón, Szegeden, Nagyváradon, de mivel békési lakos volt, és szélhámosságai nagy részét Békés vármegye területén követte el, ítélet alá ide került a gyulai megyei törvényszékhez. Ügyét az alsóbb fokú bíróság 1790. aug. 25-én, a fellebbviteli bíróság pedig 1791. május 7-én tárgyalta. A fellebbviteli bíróság latin nyelvű ítélete így hangzik: Anno 1791 die 7a May sub Sede Judria captivorum revisoria In causa Fisci Magistratualis contra Franciscum Csuba incolambékésiensem eriminis stellionatus insimulatum Deliberatum est: Crimine stellionatus ex actis per Fiscum Magistratualem productis clare eveniente, sed nec per ipsum invinculatum negato, eundem imputatis jam hactenus partim in Bihariensi, partim in hicce Itis. Cottibus, inde ab anno 1789 perpessis carcerum squalloribus, ad trium mensium carceres, a die latae sententiae computando, 90 item baculorum ictus quovis mense in tertialitate infligendos condemnari, damnificatis fundo nullo existente indemnisari nequentibus. Interim cum Franciscus Csuba callida sua arte complures honestos homines jam deceperit et graviter admodum damnificaverit, extum consilium penes submissionem deseriptionis personae ejus interpellabitur, quatenus eandem deseriptionem indolem, item impostoris fine praecautionis publicari facere dignetur, ne idem sive sub specie sagacis thesauri in visceribus terrae abseonditi detectoris, sive mendicando artibus scilicet quibus honestorum hominium seu credulitati, seu misericordiae callide imponere nescit amplius imposturam exercere et homines damnificare possit. A fenti latin szöveg magyar fodítását az alábbiakban közlöm: "1791. május 7-én a foglyok felülvizsgálati törvényszéke a tiszti ügyészség áltál csalással vádolt Csuba Ferenc békési lakos ellen indított perben ítélkezett: Miután a tiszti ügyészség által produkált iratokból a csalás bűne világosan kitűnt, de azt maga a fogoly sem tagadta, őt, beszámítván a már eddig, részben