Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)
II. DOKUMENTUMOK - 18. Schriffert Mihály naplója
törülközők. Minden szobában egy gyönyörű leánder várta az új jövevényeket. Ismét egy szomorú esetet kell e könyvbe beírnom. Egy gyulai sorstársunk, Gróh József, a kereszttata öccse a mai napon vérhasban elhunyt. Kereszttatát pedig kórházba szállították. 1945. szept. 23. Reggeli: kölesleves, kása, cékla, 1,80 rubel. Ebéd: káposztaleves, tök, hal. Gyönyörű, holdvilágos éjszakában bandukol a magyar munkába. Az egyik része vigasztalódik, hogy most már megjöttek. A másik meg szomorkodik, hogy nem a mi váltásunk ez, hanem az oroszoké. Pável, egy orosz munkatárs, is jött ma nagy örömmel, hogy ő most már hamarosan megyén haza. Azt is mondják, hogy a magyaroknak 60 %-át elsejére felveszik a bányából. Itt is őszül az idő, szedik a kukoricát. A háztetőn szárítgatják a leszedett csöveket. Sárgulnak a fák levelei és egy része már hullik, hisz odahaza is már a törés végefele jár, sőt még a szüret is. Hiszen ilyenkor már minden rendes ember nyugovóra tér, elkészül a télre a kis családi otthonába. Csak egyedül ennek a szerencsétlen, kis bánatos magyar csoportnak nincs hazája. Ez csak bánatos léptekkel, haza gondolva ballag este 9-kor munkába és másnap délfele jön vissza. Mindég csak az jár az eszébe, hogy vajon mikor jön el az az óra, amikor vége lesz a mi háborúnknak is, hogy egyszer hazánkba, a kis családi körbe visszatérhetünk. 1945. szept. 24. Reggeli: kölesleves, kása, hal. Ebéd: káposztaleves, cékla, uborka. Ma reggel már egy nagy csomó újoncot is levittek a bányába. Fel vannak szerelve új ruhával, sapkával, új lapátokkal. Az öregebbje fent maradt stipelni 12 . 1945. szept. 25. Ma éjjel szabad éjszakások voltunk. Az egyik tiszt úr azt mondta, hogy a lengyelek hazaszállítása befejeződött. A románok szállítása most van folyamatban. 1945. szept. 26. Reggeli: burizsleves, kása, cékla. Ebéd: káposztaleves, uborka. Szomorú esetek játszódnak itt le. Olyan az emberiség, hogy ha az orosz hozza a konyhára a vételezést, azt az utolsó répát, az öreg orosz odalök egy-egy répát és szalad a nép és felveszi, eszi, mert éhes, mert rá van kényszerítve. A bazárban 2 répa 1 rubel. 1945. szept. 27. Ma megint két magyart hoztak vissza, Romvári Antalt és Schriffert Józsefet ("Bige"), két gyulait, kik már 600 km-t utaztak vonattal hazafelé. 1945. szept. 28-29. Reggeli: kölesleves, kása, tök. Ebéd: káposztaleves, cékla, hal. Ma megint kaptunk 140 és 200 rubel előleget. Ismét elérkezett az a nap is, amelyik nekem mindég a vágyam volt, hogy a nevem napját már odahaza fogom tölteni. De sajnos ez most nem így sikerült. A kacsák úgy nyugtatnak bennünket, hogy mire beáll a tél, mi már nem leszünk itt. 12 rakodni 91
