Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

I. BEVEZETÉS

Bevezetés Deportálás és kényszermunka. Békési és arad - csanádi németek a Szovjetunióban 1945-49 "Jaj a legyőzötteknek!" - Különösen áll ez a régi római mondás a legyőzött népeken belüli olyan népcsoportokra, melyeket bűnbakká nyilvánítva a kollektív felelősségrevonás embertelen és igazságtalan eljárása alá vonnak. A Románián 1944 nyarán-őszén átvonuló szovjet csapatok az erdélyi németek (szászok) egy részét a hátországba, majd a Szovjetunióba szállították, ahol újjáépítési munkára kötelezték őket. Sztálin későbbi megfogalmazása szerint a harcoló Vörös Hadseregnek nyugodt és segítő hátországra volt szüksége s így a németeket, akik úgymond - veszélyeztethették a "felszabadító harcokat" (mégha fegyvertelen, békés polgári lakosságról volt is szó) nem látták ott szívesen.

1 A kollektív büntetést Sztálin és első számú bizalmasai puszta gyanú alapján is elrendelték. így 1941. augusztusában, a Wermacht támadása után eltörölték a Volga menti németek köztársaságát, mivel az ottani német lakosságot eleve a támadókkal kollaborálásra késznek tartották. A volgai németeket széttelepítették Szibériába, Kazahsztánba és így tovább. Ugyanez történt a krími tatárokkal is, akik közül sokan - de korántsem mindenki - valóban fegyveresen is segítették a német hadsereget. Mindezt a hírhedt Visinszkij (a 30-as évek ügyész hóhérja), a párizsi béketárgyaláson résztvevő szovjet külügyminiszter nem átallotta úgy beállítani, miszerint a Szovjetuniónak - úgymond - jelentős tapasztalatai vannak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos problémák megoldásában. A sztálini Szovjetuniónak (a kollektív büntetés elvének alapján) "elévülhetetlen" szerepe lett a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi németek kálváriájában: a deportálásokban, áttelepítésekben 1945 után.

2 Zielbauer György úgy tudja, hogy 1944. december 22-én a debreceni magyar Ideiglenes Kormány - szovjet utasításra - kénytelen volt beleegyezni abba ill. elrendelni azt, hogy mindazok, akiknek az ereiben csak egy csepp német vér folyik, bizonyos korhatár figyelembe vételével a Szovjetunióba kerüljenek helyreállítási munkára.

3 Az tény, hogy a magyar kormányzat fegyverszüneti küldöttsége éppen 1945 január elejétől tartózkodott Moszkvában a fegyverszüneti szerződés aláírását (január 20.) követő napokig. Éppen ez alatt az idő alatt történt meg a magyarországi németek egy részének erőltetett ütemű deportálása Ukrajnába. A fegyverszüneti egyezmény 1 Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése 1945 - 1950. Bp., 1988. 17. 2 Tóth István: A megelőlegezett büntetés - HVG 1990. máj. 19/20-21. 3 A Német Szövetség 1990 febr. 24-i gyűlésén hangzott ez el. 5