Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 18. Schriffert Mihály naplója

diftériában. Egy újabb betegünk került gyengélkedőbe: Schriffcrt József ("Hosszú") Szlányibeli.

2 1945. jan. 16. Adjud: dombos vidék. Ismét nagy a zúgolódás. Senki nem találja se a csomagját, se a helyét. Csomagrendezés és priccskészítcs, de csak ülve - állva, összehúzódva, gubbasztva lehetett valahogy pihenni. 1945. jan. 17. Ismét dombos - hegyes vidékre értünk. Visszadobban az emberiség szíve, amikor ismét megláttuk a Kárpátokat. A mai napon léptük át Románia határát. Bukovinába értünk. Csernovics: ide este, vacsorakor érkeztünk. Hatalmas, szép nagy város. A legközelebb vagyunk hazánkhoz, amióta a kerülő úton vagyunk. Ismét hosszú veszteglés. 1945. jan. 18. Indulás Csernovicsról ebéd után. Dombos vidék, terményei a rozs, kukorica és cukorrépa. Itt ismét előtűnt a fehér hólepel. E vidéken már faházakat is látunk. Az itteni lakosok hozzák vagonunkhoz az almát, csak az volt a baj, hogy egy kissé drágán adták: egy rubel egy alma. De azért gyorsan kiürült a kaskájuk. Itt léptek először érvénybe otthonról hozott rubeljaink. Besszarábia: legalábbis az erre valók azt mondják, hogy ott vagyunk. Erre is rengeteg a roncs, úgy épületekben, mint mozdonyokban. Ismét sík terület. 1945. jan. 19. Az éjszaka folyamán nagyon keveset haladtunk, majd úgy 10 óra körül indultunk tovább. 11 óra körül átléptük Besszarábia határát. Ukrajna területére érkeztünk. Ismét egy nagy folyón haladtunk át. Úgy lett megállapítva, hogy ez a Dnyeper vize. A vidék ismét hegyes. A Kárpátok még láthatók a távolból. Vagonunkban megtörtént az ebéd, de sajnos a vizünk elfogyott, pedig igen elcsúszott volna a sok száraz koszt után. 1945. jan. 20. Ismét sík területre virradtunk. Itt már 10 cm-es a hóréteg. Hideg van, az itteni éghajlat hasonló a Békés megyeihez. E hideg tetejébe még a fánk is kifogyott és elaludt a kályhában a tűz. így felkerültek a nagykabátok. Néha esténként úgy összeszórakozott a társaság, hogy nótára perdült. így telt az idő a sápadt fényű mécses mellett. 1945. jan. 21. Nagy megálló. Majd 12 óra után elhagytuk Kijev városát. Ismét fához jutott vagonunk utazó közönsége. Lekerültek a nagykabátok: mintha nem is a régi társaság volna, ahogy felmelegedett vagonunk levegője. A legutóbbi megállónál a piaci viszonyok a következők voltak: egy db. savanyú uborka 3 rubel, 0,5 1 lej 50 rubel, egy alma 5 rubel. Megállapítottuk, hogy ilyen árak mellett a mi (apámmal) otthonról hozott 100 rubelunkkal nem sokra menyünk. 1945. jan. 22. Ismét egy gyászos cselei kell bejegyeznem: ma hajnalban egy gyulai (Schriffert József ("Hosszú") sorstársunk elhunyt, kit majd csak este vetlek ki vagonunkból. S/.lányi = határrész Gyulán 53