Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 10. Részletek Gyula város képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyvéből

A nyilatkozat aláírása után Vaszilijev őrnagy megadta azokat az irányelveket, amelyek szerint a Gyulán lakó német származású személyeket nyilvántartásba kell venni, s nekik ezt átadni. Az egész munkát magyarul beszélő embereikkel irányíttatták és állandóan ellenőrizték. Kikötötték, hogy a munkába bevont városi tisztviselők tiszta magyar származásúak legyenek, semmiféle rokonság címén nem érdekeltek és a munka megkezdése előtt a föltétlen titoktartásra felesketendők. Nem határozták meg egészen pontosan a később vitát keltett kérdéseket, ezért a polgármester saját felelősségére, közvetlen beosztottaival úgy döntött, hogy a kimutatásba csak azok a személyek veendők föl, akiknek mind a két felmenőjük és házastársuk is neve alapján német - származású. A rendőrségi bejelentőhivatal adatai szolgáltak alapul, ahol az esetleg magyarosítottaknak csak a magyar neve szerepel, tehát az ilyen személyek is kimaradtak. Eljárásának alapjául és igazolásául az analógice alkalmazható - bár nem ide vonatkozó - 1939. évi IV. tc-ket, az ún. zsidótörvényt vette. Az így elkészített kimutatás kb. 500 nevet tartalmazott, abban azonban igen sok katona és meghalt személy szerepelt, mert a rendőrség bejelentő hivatala nem volt pontosan kezelve. A kérdéses kimutatást 24 óra alatt készítették el a kiválasztott és föntiek szerint fölesketett városi tisztviselők, igen kevés alvásszünettel. A kimutatás elkészítése és az oroszok által való feldolgozás után az összes dobosokat a Kempf házban levő parancsnokságra hívatták össze, ahol a parancsnok személyesen adta át a dobolási szövegeket azzal az utasítással, hogy azokat visszaszolgáltatni kötelesek. A dobolás részleteire is kiterjedt és megismételte a polgármesternek már a nyilatkozat aláírásakor és később is többször említett azt a jogát, amely szerint, ha valaki nem végzi el úgy a feladatát, ahogy ő parancsolja, minden tárgyalás és bíróság nélkül joga van azonnal főbelőni. Részletesen megmagyarázta, hogy ne elégedjenek meg három-négy hallgatóval, hanem ha ennyien jönnek, küldjék szét az utcákba, hogy nagyon fontos dobolásról van szó, jöjjön mindenki. Menjenek be a házakba is és részletesen ismertessék a szöveget. A dobolás hatása alatt pánikszerű hangulat keletkezett a városban. Tömegesen jöttek az emberek és azonnal felvetődött a félvér, vegyes - házasság, névmagyarosítás kérdése. Polgármester kijelentette, hogy saját felelősségükre maradhatnak. A közönség azonban ezeknek a kérdéseknek föltétlen tisztázását sürgette, amire, ismerve az oroszok tárgyalásait, nem vállalkozott. Nem tudja megállapítani, kik hívták fel a figyelmét a parancsnokságnak ezekre a kérdésekre, de rövidesen megjelent Vaszilijev őrnagy és újabb parancsokat adott ki s ennek alapján indult el a második dobolás, amely szerint nemcsak a német származású, illetve tiszta német származású személyek, hanem a félvérek, vegyes - házasságban élők és magyarosítottak is bevonulni kötelesek. Nyugodtan kijelentheti, mert már illetékesek is hangoztatták, hogy nincs még egy város az országban, mely annyit tett volna, mint Gyula az elszállítandó német származásúak érdekében. A vármegye és a járás vezetőségével karöltve óriási munkát fejtett ki. Ennek eredménye lelt, hogy egy alkalommal egy ezredes, majd a következő nap egy orosz tábornok járás, város, Kommunista Párt vezetőségével hosszas tárgyalásokat folytatott. Bizottságok, küldöttségek mentek szinte óránként a parancsnokságokhoz és ezeknek az eredménye lett, főként az orosz magasrangú tisztekkel való tár39