Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)
II. DOKUMENTUMOK - 20. Berg Ádám írásaiból - 20/c. Naplótöredék
Január 22. Eddig húztuk pénz nélkül s még ma sem fizetnek. Ma eszek, holnap meg majd lesz valahogy. Otthon, vajon hogy van otthon? Tegnap otthonról álmodtam s mikor felébredtem, az az ötletem támadt, hogy nem megyek dolgozni, holnap szabadnap, két nap pihenő. Sikerült is, este a Verácskában gyönyörködtünk. Egy szép kis tiszta szobában, este, kettesben... De csak nyögtem egyet s hamar lefeküdtem. Január 23-28. Ezek gyönyörű napok, hol eszek, hol nem eszek, de dalolva, fütyülve járok, kelek. Minden vágyam legalább fenti munkásnak lenni. Ma Fizettek, Sztahanovot rendeztem evésből, de kudarcot vallottam: a cirka két és fél porciót nem bírtam megenni. Pedig nem is váltottam olyan sokat, egy levest, két tésztát, két pürét, egy kolbászt, két káposztát, egy piskit, 50 dkg kenyeret. Most már nyugodt napok vannak. Megjöttek a nyizsdániak, bemutattak egy jó előadást, egész otthon éreztem magam. Micsoda nők, nagyon kifogtam, hogy erre a legvacakabb helyre kerültem. Mindegy, túl vagyok a böjti napokon, még sem látszik rajtam. Azért utolsó nap nagyon rosszul voltam, nem mentem dolgozni sem, de hallhatóan kopogott a szemem. Február 2. Ez a nap ünnep számomra, mert reggel arra ébredtem, hogy olvassák a számomat, már majdnem azt hittem, hazamegyek, de nem, felvettek a bányából: nem kell többé lemenni. Iparos lettem, kőműves, kaptam egy öltözet meleg ruhát, úgy nézek ki, mint egy zsulik 6 . Ez a munka nagyon tetszik nekem. Falat bontunk. Február 6. A betegek is szerencsések, mennek haza. Nem is tudom, daloljak e, vagy ordítsak kínomban. Julika? Ő kérdőjel számomra, de egy pár este jót táncoltunk, de meguntam a játékot, nem fogunk ilyet játszani, távol-imádást. Nem törődöm ezután semmivel, vagy kibírom, vagy megdöglök, minden nőnek udvarolok, csak hozzanak új nőket. Rászokok a dohányra, füstölök eztán, mint a téglagyár. Mindegy, hogy az ember rendes, csendes, tisztességes, akkor azt mondják: fél a nőktől. Hát majd leszek szemtelen, szélhámos. Most már csak az új nőkre várok. Berg Ádám Mezöberényből került ki a Szovjetunióba. Ottléte alatt egy vaskos füzetbe verseket, leveleket és pár napon át naplót írt. A füzet hazakerült, ma is őrzi Berg Ádám. (Másolata a Békés Megyei Levéltárban.) A versekből válogattunk, a leveleket és a naplót teljes egészében közöljük. tolvaj, csirkefogó 117
