Bácskai Vera: Gyula gazdasága és társadalma a XV-XVI. században - Gyulai füzetek 3. (Gyula, 1991)

hogy szabad kezet kapjanak versenytársaik, vagy a renitensebb céhtagok megregulázására, a szabályzat első, a céhmesterek választási előírásait rögzítő pontja kimondja, hogy a "... két czéhmestereknek authoritások legyen arra, hogy az ő czéhüknek mesterségére és mívelésére tartozó dolgokban törvént és igazságot szolgáltatni... és a főbírónak consensusából kétt eskütt bírót vélek előhíván igaz executiot szolgáltatni elmehessenek." A szabályozás fő célja azonban ekkor már nem annyira, vagy nem csak a városon kívüli és belüli versenytársak korlátozása, hanem a céhes mesterek esélyegyenlőségének biztosítása volt, annak a megakadályozása, hogy egyesek, akár több legény tartása, akár a velük való társulás, vagy esetleg a vevők tisztességtelen elcsábítása révén előnyökhöz juthassanak. A szabályzat negyven pontjának csaknem a fele közvetlenül vagy közvetve ezt a célt szolgálja. Minőségi előírásokról kevés sző esik: mindössze az avatatlan posztó feldolgozását tiltották meg, valamint rossz minőségű posztó felhasználását a béléshez. Kilenc pont foglalkozik az erkölcsi normák megszegőire kirovandó büntetéssel, illetve a mesterek egyrás iránti szolidaritása (betegápolás, temetésen való jelenlét stb.) követelményeivel. A felvételét kérő mesternek törvényes származását és azt kellett igazolnia, hogy tanulóidejét céhes helyen, vagy valamely nagyságos úr szabójánál kitöltötte. A felvételi díj összesen 14 forint 25 pénzt tett ki: ezenkívül a két céhmesternek egy "bokor szemes kesztyű" járt. A mesterek megvendégeléséről, lakomáról nem esik szó, de a felvételi taksa összege önmagában is elég magas volt ahhoz, hogy csak módosabbak válhassanak mesterré, hiszen az elsőrendű legény ("az ki az ura táblájának gondgyát tudgya viselni") fizetését heti 12 pénzben, a többiét évi 5 forint 8 pénzben határozták meg. Mint mindenütt, a mesterek családtagjai itt is kedvezményekben részesültek: az özvegy teljes mesterséget, a fiúk és lányok fél mesterséget örököltek. Ha pedig az elhalt mester fia szabómester lányát vagy özvegyét vette feleségül, úgy 4 forint 25 pénz lefizetése, és az ajándékkesztyűk elkészítése ellenében teljes jogot nyert. A statútum aprólékosan szabályozza az inasok és legények járandóságát és kedvezményeit, előírva a 15 napon belüli szerződéskötési kötelezettséget, nehogy egyesek kedvezőbb feltételek biztosításával több munkaerőhöz juthassanak. A legények esztendőre szóló leszerződési kötelezettsége, a legények elcsábításának több pontban is kimondott tilalma, és a megszegőire kirótt 2-2 forintos büntetés, az az előírás, hogy a legény köteles eltávozási szándékát a fő ünnepek - karácsony, húsvét, pünkösd -, illetve a vásár időpontja előtt egy hónappal bejelenteni, vagy hogy az esztendő letelte előtt nem hagyhatja el mes-