Bácskai Vera: Gyula gazdasága és társadalma a XV-XVI. században - Gyulai füzetek 3. (Gyula, 1991)

tik őket, rendi állásukat tekintve jobbágyok voltak, még akkor is, ha kiváltságaik igen széleskörű önrendelkezést és tág szabadságot biztosítottak számukra. A szabadabb élet vonzotta a környék lakóit, közülük is elsősorban a kézműveseket és kereskedőket a városba, amelynek fejlődése, nemcsak a lakói által fizetett adók növekedésével, hanem azáltal is, hogy előmozdította az árucsere, a forgalom kibontakozását, hozzájárult a földesúri pénzjövedelmek növekedéséhez. Gyulának a két másik mezővárossal együtt kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az 1520-as évek elején az uradalom 11520 forintra becsült jövedelméből a pénzben fizetett adó, illetve a pénzen megváltott szolgáltatások a robot értékének mintegy a tízszeresét, a természetbeni szolgáltatásoknak pedig csaknem a kétszeresét tették kí. Hozzászámítva a földesúr tetszése szerint kivetett taksa összegét is, amely 1519-ben 1100, 1526-ban 1765, 1527-ben 1500 forintot tett ki, megállapítható, hogy a pénzjövedelem ötszörösen múlta felül a természetbeni szolgáltatások értékét.

54 Szabadságjogaik azonban, éppen jobbágyi alávetettségük következtében törékenyek voltak, és a földesúri tisztek önkényeskedése elleni védekezésük fő formája - a falvak lakóihoz hasonlóan - az elvándorlás volt. E fegyverrel tudták kiváltságaikat megvédeni és esetenként újakat kicsikarni. E harci eszköz hatékonyságát tanúsítják, többek között, Corvin János 1496. évi kiváltságlevelének bevezető sorai: "Miközben mi a közelmúlt időszakban és egészen a jelen ideig említett országok báni tisztéből kifolyóan az irányítással és a kormányzással és eme országok különböző hadjárataival voltunk elfoglalva, a mi öröklött javaink, különösen Gyula nevű mezővárosunk, bizonyos officiálisaink szigorúságának következtében nem jelentéktelen elnéptelenedésnek indultak, és emiatt hatalmas károkat és csapásokat szenvedtünk el... akarván mondott mezővárosunk Gyula polgárainak és lakóinak nyugalmáról előnyösen gondoskodni, hogy Gyula mezővárosa népek és lakosok sokaságával ékeskedjék, ezáltal ... szokott jövedelmeink ne csökkenjenek, leginkább pedig abból a meggondolásból kiindulva, hogy ennek a mezővárosnak a polgárai és lakói a fent említett különféle hadjáratokban dolgaikat és javaikat nem kímélve várainknak idegen kezektől való megőrzésében és más önzetlen segélynyújtásban irányunkban mindig igen előzékenyek és jó szolgálatot tevőknek mutatkoztak és mutatkoznak a jelenben is, ... ezért ...a mezővárost más szabad mezővárosaink mintájára hasonló módon szabad mezővárosnak ünnepélyesen kijelentjük..." A kiváltságlevél valóban széleskörű önkormányzattal és szabadságjogokkal ruházta fel a gyulai lakosságot. A census fizetésén kívül minden adó és szolgál-