Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Az „ifjú sas” repülni tanul.. (Dobos István)

inaskodott. Felszabadulása után hozzálátott régi, titkos tervének megvalósításához. Repülő akart lenni, erről azonban itthon senkinek sem szólt egy árva szót sem. Tizenhét éves korában már Budapesten találjuk a rákosi repülőtéren. A magyar repülés úttörői hamar megszerették, és szívesen segítették a vállalkozó szellemű, lelkes gyermekembert. II. Pista nem volt jó levélíró, sokszor hónapszámra hallgatott. Nagy volt hát az öröm Dobosaknál, amikor 1911. augusztusában levelet hozott tőle a posta. A levelet fokozódó álmélkodással olvasták: "Szeretett, Kedves Szüleim! Ne haragudjanak, hogy ilyen sokáig nem írtam. Azért nem írtam, mert egy repülőgépet készítettem és... feltettem magamban, hogy míg meg nem tanulok repülni, addig nem is írok. És most már tudok, tehát írok... Egyszer leestem, míg megtanultam, az igaz,... de most már azt hiszem, könnyű lesz a repülés. Kedves Apám! Szeretném hazavinni ezt a gépet, és egy felszállást rendezni, ahol belépődíjat fizetne a közönség." Arra kéri az apját, hogy a gép hazaszállítására szerezzen neki pénzt. Dobos János annyira meg volt rökönyödve, hogy tüstént elszaladt a levéllel a polgármesterhez, de az is hitetlenkedve fogadta a hírt. Hogy a valóságot megtudják, a polgármester a budapesti rendőrkapitányságtól kért tájékoztatást. Megkeresésében kilátásba helyezte, hogy ha "Dobos Istvánban aviatikai tehetség lappang... szülővárosa nem zárkóznék el, hogy őt ebbeli tehetsége és hivatottsága fejlesztésében támogassa." Néhány nap múlva megérkezett Budapestről a válasz. A főkapitányság megküldte a polgármesternek a Magyar Aero Clubtól kapott értesítést: "Dobos István az aviatikai telep egyik legszorgalmasabb kezdő aviatikusa, ki eddig is szép eredményeket ért el, s tehetsége révén reményekre jogosít." Megérdemelte tehát az anyagi támogatást. A polgármester azonban nem váltotta be ígéretét. Az aktára csak ennyit írt: "Gyűjtés társadalmi úton megkíséreltetvén, egyenlőre irattárba!" Egyébként a Dobos család egyáltalán nem örült annak, hogy Pista pilóta lett. Hiába igyekeztek azonban lebeszélni, ő mindig csak azt hajtogatta: "Mindegy, hogy hol hal meg az ember: a levegőben vagy a földön." III. Gyulán hamarosan elterjedt a híre a Dobos fiú nagy vállakózásának. Mind tü95