Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - A szabadságharc emlékei a Városi Múzeumban. (Schrőder Gotthárd honvédőrmester emlékirata)

pókon, disznótoros vacsorák után pipafüstbe burkolózva álmodoztak az öregek, s a fiatalok felcsillanó szemmel lestek a halkan folydogáló szópatakot... Az akkor is ezer okból rendezett banketten mindig akadt egy-egy veterán szabadsághős, aki a mindenkori kormány rovására elemlegette a régi dicsőséget. Ilyen kifogyhatatlan szavú mesemondó volt néhai való Schröder Gotthárd is, aki holta napjáig büszke volt arra, hogy őrmester volt a honvédségben. Egész életében érzett a szaván a németes akcentus, de ő magyarnak vallotta és érezte magát. Boldog volt, ha 48-ról mesélhetett. Félévszázados regélés után aztán, a hetvenedik éve küszöbén neki szánta magát és papírra vetette emlékeit . Nem lehet meghatódottság nélkül olvasni az öregesen nagy betűket, melyek reszketeg hadoszlopai közt ott bujkál a büszke önérzet. A legcsodálatosabb ebben a naplószerű följegyzésben az a friss emlékezés, amely a történtek egymásutánját sohasem véti el. Sokhelyt oly friss és jóízűen csattanó, amilyen csak egy százszor elmesélt, gondolatban ezerszer átélt élmény lehet. Csupa apró mozaik az egész. Nagy csaták, Igló, Branyiszkó, Kápolna, vége-hossza nélküli menetelések és a sok éhezés és elkeseredés szülte naiv mendemondák. Egy honvéd minden aja-baja, egész lelkivilága. ISchröder Gotthárd, gyulai kékfestő legény 1848 nyarán Székesfehérvárott dolgozott. Szeptemberben a város is a háború sodrába került. A honvédek meg akarták a várost a pusztulástól óvni és kivonultak a városból. A székesfehérvári szőlőkben bőséges termés volt abban az évben. A bor éppen forrt a pincékben. Az ajtók tárva-nyitva álltak, hogy a gőz kimehessen. A bevonuló horvátok kaptak a potyaboron. Lementek a pincébe. De nem elégedtek meg azzal, amit megittak. Beverték puskatussal a hordók fenekét. A vincellérek, mikor látták, hogy nem bírnak velük, értesítették a szőlőtulajdonosokat. Mire ezek kimentek, a pincében hullámzó bor tetején ott úszkáltak a belefulladt horvátok. Százhúsz horvát pusztult el így. (Érdekes, hogy ugyanezt tudták az olasz fronton a németekről.) Mikor aztán a honvédek visszamentek Székesfehérvárra, akkor minden valamirevaló, épkézláb embert besoroztak. A 18 éves Schröder Gotthárd azt találta mondani, hogy ő Békés megyei. De a toborzó tiszt csak annyit mondott erre: Itt is haza, ott is haza. A besorozott újoncokat aztán útnak indították Pestre. "Másnap - folytatja a 72