Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - A szabadságharc emlékei a Városi Múzeumban. (Schrőder Gotthárd honvédőrmester emlékirata)

gának akkori lelkiállapotára. A márciusi események híre futótűzként terjedt el az országban. Még egy hét sem telt bele, s már városunkban is mindenki a szabadság hajnalhasadásáról beszélt. Egy héttel március idusa után már gyűlésbe is hívta Szombathelyi Antal első alispán a megye közönségét. Ez volt az első népközgyűlés Gyulán, amelyen a megye minden rendű és rangú polgárai részt vehettek. A régi, 1878-ban lebontott megyeháza tágas udvarát színültig megtöltötte az örömmámorban úszó nép, amely "háromszínű lobogók alatt s a nemzeti dal hangoztatása mellett" türelmetlenül várta a gyűlés kezdetét. A lelkesedés leírhatatlan volt. A nép "viharzó tapsai közt" egymás után olvasták fel az országgyűlési követek gyorspostán küldött jelentéseit s a pesti polgárság 12 pontba foglalt kívánságait. Hogy mit jelentettek e pontok akkor, azt nyolcvan esztendő távlatából, ma már nehezen tudjuk megítélni. A mai ember számára a jobbágyság, a robot, az úriszék csaknem tartalmatlan szavak: alig-alig sejtetik a jogtalanságból fakadó sok-sok szenvedést és megaláztatást. Akkor a szabadság kihirdetése sem váltott ki nagyabb lelkesedést a népből, mint midőn az alispán bejelentette, hogy Wenckheim László - még mielőtt törvény intézkedett róla - a maga jószántából már előzetesen lemondott a robotról. Aznap senki sem tudott aludni. Hasonló örömnap talán még csak kettő volt a város történetében. Az egyik 1694. december 21-e, amikor a törököktől visszafoglalták a várost, a másik 1920. április 30-a, amikor az oláhok kivonultak. A múzeum 200 darabnál több szabadságharc korabeli okmánya sok érdekeset regél a két év küzdelmeiről, reményeiről s csüggedéseiről. Köztük van a Megyei Állandó- és a Gyulai Védbizottmány több gyűlésének jegyzőkönyve, meg Papp Károlynak, a Rákóczi szabadcsapat toborzóhadnagyának nem egy levele. Megvannak azok a feljegyzések is, amelyek a megyei céhektől a hadsereg részére megrendelt bakancsok, csizmák szállítására vonatkoznak. Itt vannak aztán a polgárságtól beszedett és becsáron alól kifizetett fegyverek elszámolásai is. Az okmányok közül üveg alá kerültek a szabadságharc miniszterei: Deák Ferenc és Vukovics Sebő igazságügyi, Szemere Bertalan belügy- és Mészáros Lázár hadügyminiszter által aláírt rendeletek. A szabadságharc idejéről még egy rendkívül érdekes, kéziratos naplószerű följegyzést őrzünk. 1900-ban vetette papírra emlékeit Schröder Gotthard kékfestőmester, aki 1848-49-ben manipuláns őrmester volt a honvédségben. A napló ismertetésére még visszatérünk. A héroszi küzdelem összeroppanására és a gyászos következményekre több ok70