Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

DRASKOVICH JÓZSEF: Implom József helytörténeti munkássága

IMPLOM JÓZSEF HELYTÖRTÉNETI MUNKÁSSÁGA Scherer Ferenc 1938-ban megjelent városmonográfiájában Implom Józsefnek már több mint 30 cikkéből, kisebb írásából meríthetett adatokat. Ez a tény magában is jelzi, hogy az 1930-as években Scherer és Veress Endre nagyszerű összefogla­ló kötetei mellett Implom kibontakozó helytörténeti munkássága is számottevő eredményeket hozott. A helytörténetet ebben az esetben igen széles értelemben kell felfogni. Szü­lővárosa, Gyula, ill. Békés megye történeti múltjának, kultúrájának kutatásá­hoz Implom több tudományágat is segítségül tudott hívni, a történelem mellett a néprajzot, a régészetet és a nyelvészetet is. A régi tudóstanárok sorába tar­tozott, akiknek vitalitása, nagy munkabírása és széles műveltsége manapság szinte hihetetlennek tűnik. Implomnak életeleme volt az állandó, célirányos munkavégzés, éppoly természetességgel, ahogy németvárosi iparos szüleinek is. A napi munka után általában az estéket is kutatással, írással, sokasodó jegy­zétcédulái között töltötte. Pedig nern volt aszkéta, nem zárta magára dolgozó­szobája ajtaját, családjára, társasági életre, pihenésképpen kerti munkára, barkácsolásra is jutott ideje. Több irányban próbálta egyszerre kifejteni képességeit, de minden munkaterü­letén kiválót igyekezett produkálni; igényesség, rendszeretet, sőt pedantéria 2 jellemezte. Tudományos sokoldalúságának biztos alapját jelentette az a humán műveltség, amelyet a régi elitképző gimnázium közvetített. E műveltség egyik alappillére egy olyan nyelvi képzés volt, amely megadta a lehetőséget az euró­pai, de a nemzeti kulturális hagyomány elsajátításához is, ezzel utat nyitva a szellemtudományok bármelyikének művelése felé. Implom latin, görög és német nyelvből tett jeles érettségit. Ezt az érettségit 1917-ben előre hozva, már tavasszal megtartották, és utána rögtön katonai szolgálat következett Bukoviná­ban, majd az olasz hadszíntéren. 1918 októberében Implom olasz hadifogságba esett, de az ott töltött idő sem telt haszon nélkül: megtanult olaszul, vala­mint maradandó élmény volt számára, hogy láthatta Pompeji romvárosát. Sokoldalú érdeklődésének gyökerei jórészt visszanyúlnak gyermekkoráig. Az ol­vasás és a könyvek szeretetére családjában kaphatott ösztönzést, édesapja u­gyanis könyvolvasó, olvasókörbe járó ember volt. Gyula múltja iránt könyvek és mesélt történetek egyaránt fölkeltették érdeklődését. Bőven hallhatott még tör­téneteket kincsásásról, táltosokról, boszorkányokról, ezek életre szólóan meg­ragadták képzeletét. Későbbi régészi munkájának is voltak előzményei. A század­elő Gyuláján az ásó elég gyakran hozta felszínre a múlt emlékeit, s Implom már 169

Next

/
Thumbnails
Contents