Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

Jegyzetek

ugyanis itt állott Gyula gótikus plébániatemploma is. 4 Inkább Szánna lehetett. Karácsonyi ugyanis egy határjáró oklevél alapján végül is a Fehér-Körös bal partjára helyezte Szerhetet. 5 Implom következtetése, hogy Apáti (valamint Szentbenedek és Boldogfalva) egy bencés monostor birtokai lettek volna, nem bizonyított. 6 Római kori vörös mázas, domború díszítésekkel ellátott égetett edény. •7 A Gyula településnév késői előfordulása az írott forrásokban kétségbe vonja, hogy a név a Gyula nemzetségtől származna. 8 Ajtony birtokainak legfeljebb határvidéke terjedt idáig. 9 Az első biztos okleveles adat, amely Gyulát, illetve a Fehér-Körös melletti Gyulamonostorát említi, csak 1313-ból származik. 10 A monostort egy Gyula nevű, közelebbről ismeretlen úr építhette. 11 Vörös i. m. 40. 12 Vörös i. m» 43. 13 Vörös i. m. 37. 14 Vörös i. m. 49. 15 Vörös i. m. 52. 53. 16 Vörös i. m. 61. 17 Vörös i. m. él. 18 Vörös i. m. 62. 19 Petrik Géza, Magyarország bibliographiája III. 660. 20 Komáromy i. m. 21. 21 Komáromy i. m. 25. 22 Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, Pest, 1870. 193. 23 Eckhardt Sándor: Egy régi magyar hősi ének a ponyván. - Irodalomtörténet, 1952. 58. 24 Eckhardt i. m. 61. 25 Veress Endre: Gyula város oklevéltára. Budapest, 1938. 358. 379. id. Eckhardt i. m. 62. 26 Eckhardt i. m. 62. 27 Veress i. m. 62. 28 Veress i. m. 220. 226. 230. 29 Veress i. m. 92. 30 Eckhardt i. m. 62. 31 Kemény János Önéletleírása. Pest. 1856. 7. 32 Eckhardt i. m. 62. 33 Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula, 1896. III. 100. 156149