Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

III. Néprajzi írások - Néprajzi teendőink Békés vármegyében (Békés megye néprajzi irodalmának bibliográfiája)

A népi vadfogásról az egyetlen feljegyzésünk Gulyás Györgytől való. A 169 halászatra vonatkozólag Herman Ottónál néhány köröstarcsai adatot talá­lunk. A Békés megyei népi méhészkedéssel eddig tudtunkkal senki sem foglal­kozott. 171 172 173 Az állattartásra és a pásztorkodásra kevés adatunk van. A régi békési pásztoréletről Banner János írt. N. Bartha Károly tlz Békés (negyei község­ből közölt tehén- és tyúkbabonákat. E sorok írója sok állatgyógyító babonát jegyzett fel. A Békés megyei mezőgazdaságra (földművelésre, kertészetre, szőlőművelés­re) még ennyi adatunk sincs, de nincsenek feldolgozva a gazdasági és közlekedé­si eszközök sem. Egyetlen idevágó cikk Banner János közleménye a békési sárha­jdról. 177 A mesterségekről és háziiparokról is alig van feljegyzés. A békési fa-, ál vi 179 I Tp bőr-, vessző- és kendermunkákról vitéz Durkó Gábor tájékoztat. Végh József a békési kosárkötést ismertette. A céhemlékek egy részét múzeumaink őrzik. A gyulai csizmadia céh történetét 1RD és belső életét e sorok írója ismertette. Nincsenek azonban összegyűjtve a kiveszett és kiveszőfélben levő régi iparágak, az eltűnt szélmalmok mesterszói és szerszámai. E téren magában áll Végh József cikke, melyben Szikszai Sándor i pi békési mézeskalácsos-mester tudományát ismerteti. 1 R9 A Békés megyei népművészetről sem sokat tudunk. A dobozi pásztorművészet­1B3 ről Linder László közölt értékes adatokat. A megyei szövő- és hímzőművészet­184 tel eddig még senki sem foglalkozott. 5. Nemzetiségeink Békés megye három nemzetisége közül a tótság néprajzát többen ismertették. A békéscsabai tótokról Szemián Sámuel közölt használható anyagot a múlt század közepéről. Rell Lajos néprajzi dolgozata viszont a csabai tótok mai életéről 185 nyújt részletes képet. A szarvasi tótok néprajzával Zsilinszky Mihály, Melich János, Ponyiczky Zol­18í 187 tán, Neumann Jenő és Orosz Iván foglalkozott. A tótkomlósi tótok néprajzát pedig Gajdács Pál és Csete Balázs ismertette A nemzetiségek néprajzának tanulmányozása két szempontból fontos. Az egyik: csakis a magyarság és a nemzetiségek szellemi és tárgyi néphagyományának isme­retében állapíthatjuk meg, hogy mily hatással voltak az itt élő népek egymás­ra. Eddigi tudásunk alapján máris megállapíthatjuk, hogy a magyarság a maga gazdasági tudásával, építkezésével, házi berendezésével, szerszámaival, népha­142

Next

/
Thumbnails
Contents