Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

III. Néprajzi írások - A köröstarcsai hamistanú-mondához

A 4. tanú, a 63 éves Kiss Ferenc is "tudgya jól, hogy Mihál halma az Tar­csay, Körös Nadányi igaz határ. Azt is jól tudgya, hogy az Gyács Ér vagy Fok az határa". A kiküldöttek a vizsgálatról Békés vármegye 1728. augusztus 26-án Gyula várá­ban tartott közgyűlésén tettek jelentést. A közgyűlés a tanúk egybehangzó val­lomása alapján állapította meg a határt. A jegyzőkönyvhöz a következő megjegyzéseket fűzzük: a) Az 1728-i határper jegyzőkönyvét Karácsonyi János is ismerte. Ezt írta: "Csak ezen Juhos Istvánra /az első tanúra/ vonatkozhatik az Arany Jánostól is megéneklett "Vén Márkus" mondája (A hamis tanú)." (Karácsonyi, Békésvármegye története II. 210.) Úgy látszik, Karácsonyi figyelmét elkerülte, hogy a tanúk közt a hatvan éves Márkus János is szerepel, mégpedig a köröstarcsai mondától és Arany költeményétől eltérően mint tárcsái ember, aki a többi tanúhoz hason­lóan tárcsáinak vallja a peres határrészt. b) Körösladányban és Köröstarcsán Márkus nevét a Márkus-örvénye és a Márkus­nak ma is őrzik. A Márkus-örvénye Körösladány közelében a Sebes-Körös bal parti részén van, közel ahhoz a helyhez, ahol a Sebes-Körös a Kettős-Körösbe ömlik. - A Szabó Ká­rolytól feljegyzett köröstarcsai monda szerint: "Az öreg Márkus... a csizmájá­ba a talpa alá előre ládányi földet tett... s az élő istenre megesküdött, hogy azon föld, melyen ő áll, körös-ladányi föld, s rettentően átkozá magát, hogy ha igazat nem mond, testét a föld ne vegye be, hanem az örvény nyelje el, mely­nek közelében áll, s lelke nyugodalmat ne találjon..." Az átok meg is fogta, mert amikor temették, "a koporsó a földből felvetődött, s a holtest a koporsó­ból kizuhanva egyenesen azon örvénynek tartott, hol az öreg életében hamisan esküdött, s ott annak fenekére szállott... Ezért nevezik ezt az örvényt Márkus örvényének". (Új Magyar Múzeum I. 375.) - A helynév és a hozzáfűződő monda sze­rint tehát ez a határper a Sebes- és Kettős-Körös összefolyása táján zajlott le. A két Körös összefolyása által képzett Hamzazugban állott és áll talán ma is a három Márkus-fa. Körösladányban úgy tudják, hogy a zug valami Hamza nevű haj­dani főhalászról kapta a nevét. Ennek volt a halásztársa Márkus, aki társaival együtt egy halászat alkalmával nyárson halat sütött. A nyársakat azután a föld­be szúrták, azok megfakadtak, és három hatalmas nyárfa lett belőlük. Hasonló módon nőtt, ún. sütőnyárfák a szomszédos községek határában is vannak, így pl. a szeghalmi Torda vagy Halas és a vésztői Nagyhalászörmény nevű határrészen is. c) Körösladányban az öregek halászpernek mondják azt a pert, amely a Hamza­133

Next

/
Thumbnails
Contents