Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula város utcanevei. Az utcanévkutatás feladatairól és módszeréről egy település példáján

sarkán álló egykori kocsmáról kapta a nevét. Az utcanév tehát más utcára nem lett volna átruházható. - Viszont a felszabadulás után tévedésből megszüntetett Nürnbergi utca nevét bármely utcára át lehetett ruházni, mert annak a célnak, hogy a nürnbergi Gyulaer-Gasse viszonzásaképpen Gyulán is legyen Nürnbergről elnevezett utca, a Törökzugban is megfelel. 4. A teljes utcanévanyag birtokában módunk van az utcanevek felülvizsgálatára is, javaslatot tehetünk az érdemtelenül adott utcanevek megszüntetésére és új utca elnevezésekre: a) Kívánatos volna, ha városi tanács a város határába beolvadt 23 község egy részét utcanévvel örökítené meg. Ilyenek: Bagd, Boldogfalva, Fejérem, Györké, Gyulamonostora, Krakó, Remeteháza, Szánna, Szerhet stb. b) Az 1566. évi török ostromnál hősi halált halt vitézek közül nincs még utcája ösi Gáspárnak, Székely Mártonnak, Szúnyogh Mihálynak. c) 1849. augusztus 22-én /pontosabban 23-án/ 1300 honvédtiszt tette le a fegyvert Gyulán a cári orosz sereg előtt, köztük a későbbi 13 aradi vértanú közül kilencen. Háromnak már van utcája. Utcát kaphatna Lázár Vilmos, Nagy Sándor és Török Ignác is. d) XIX. század: utcát érdemelne Bródy Sándor író, akinek első elbeszéléskötete Gyulángjelent meg 1884-ben, Szamossy Elek festő, aki Gyulán fedezte fel Munkácsy Mihály festőtehetségét, Székely Aladár neves fotóművész, akinek 1896-ban Gyulán volt fényképész-műterme. e) XX. század: gyulai születésű Bródy Imre, akinek szabadalma alapján 1937ben hazánkban állítottak elő először nagyiparilag levegőből kriptongázt. - Dobos István gyulai születésű pilóta, a magyar repülés egyik úttörője, aki 1919ben repülőgépen vitte Oroszországba Szamuelyt, hogy Leninnel belszélhessen. 77 Fürst Sándor, Kulich Gyula, Sallai Imre - Kohán György Kossuth-díjas festő. Hasznos volna, ha valamennyi Békés megyei helység utcanévanyagát az ügy iránt érdeklődők, nevelők, helytörténeti szakkörök összegyűjtenék, és a gyűjtőfüzeteket, a gyűjtőcédulákat és az utcanevek feldolgozását a Békés Megyei Levéltárban elhelyeznék. (Békési Élet, 1968/2. 193-202. p.) 113