Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula város utcanevei. Az utcanévkutatás feladatairól és módszeréről egy település példáján

Ezekre a gyűjtőcédulákra jegyezzük fel aztán az illető utcára vonatkozó összes adatokat, az utca régi, népi és hivatalos neveit, minden adat után feltüntetve annak forrását, a térkép szerzőjét és évszámát, a könyv szerzőjét, rövidített címét és lapszámát, a jegyzőkönyv és irat közgyűlési, illetve iktatószámát és évét! 2. Használjunk fel minden feltalálható térképet! A Békés Megyei Levéltár (Gyula, Petőfi tér 2.) a legnagyobb készséggel bocsátja a kutatók rendelkezésére az ott őrzött térképeket, jegyzőkönyveket, hírlapokat, anyakönyveket, adólajstromokat és más iratokat. I. Az utcanevekkel kapcsolatos helyi hagyományok gyűjtése I. Gyűjtőmunkánk kezdetén nagy hasznát vesszük a jól kiválasztott adatközlőknek. Elsősorban idősebb, de megbízható emlékezetű, értelmes embereket keressünk, akik az egész helységet vagy legalább annak egyes részeit jól ismerik! Minden adatközlő "vallomását" külön füzetbe írjuk, feltüntetjük az adatközlő sorszámát, nevét, születési helyét és évét, foglalkozását és lakását. Utcáról utcára haladva mondassuk el velük, hogy az egyes utcáknak mi volt a régi és mai népi és hivatalos neve, miért kapta a nevét, mily nevezetes épületek (borház, dézsmaház, sóház, kocsma stb.) voltak az utcában, mily feljegyzést érdemlő események, mondák fűződnek az utcához. Ajánlatos térképet vagy térképvázlatot is magunkkal vinni: így ugyanis minden utcát sorra vehetünk, de a régi neveket is azonosíthatjuk a mai utcákkal. Az azonosítást minden esetben jegyezzük be a gyűjtőfüzetbe! A gyűjtőfüzetből az utcaneveket írjuk a fent ismertetett gyűjtőcédulákra! Minden adat után bekarikázva tüntessük fel az adatközlő sorszámát! A ma hivatalosan nem használt utcanevekről készítsünk utalócédulát is, de jegyezzük rá azt is, hogy az illető régi vagy hivatalos utcanév melyik mai utcanévnek felel meg. Ha szükségét látjuk, az adatközlőkhöz később is visszatérhetünk, hogy velük a saját és mások adatait ellenőrizhessük. Az ilyenkor kapott adatokat pótlólag jegyezzük be az illető adatközlő füzetébe, és onnan a gyűjtőcédulákra! Az idősebb gyulai adatközlők sok olyan népi elnevezést ismernek, melyek sem térképen, sem iratokban nem szerepelnek. Néhány példa: a múlt század végén a mai Munkácsy Mihály utcát a sarkon lakó kereskedőről Ferenczy utcájának, az Erdélyi Sándor utcát a sarkon levő törvényszéki "palotáról" Palota utcának, a Kenyérsütő utcát pedig az ott ma is bőven termő tormáról Torma utcának is nevez104