Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)
Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése
ha a gyulai lakos polgár (civis) volt, akkor a lakóhelye meg város volt, mert falun polgár nem lakott. De van olyan bizonyíték is, mely ezek ellen szól. Az első az, hogy Gyula az adomány- és iktató levelekben 1403-ban, 1404-ben, 1405-ben háromszor, 1418-ban ismét akárhányszor csak "possessio", azaz falunak neveztetik, tehát nem lehetett város. A másik bizonyítékot éppen Gyula városa szolgáltatja, mert hajdani pecsétjén ez a körirat áll: Maróthy Dános bán gyulai polgárainak pecsétje. Sigillum civium de Gyula Doannis (de) Maroth Báni. Ez pedig, úgy látszik, annyit jelent, hogy Gyula lakói Maróthy János idejében lettek ! 'civis"-ekké, vagyis polgárokká, azaz neki köszönik, hogy falujukból város lett. Ha már most mind a két oldalról fölhozott érveket latra vetjük, azt találjuk, hogy az ellenérvek gyengék. Az a szó "possessio" nem mindig döntő bizonyíték. Nem azért, mert a középkor ingadozó terminológiája eleinte, de még a XV. század első felében is, e szót kétféle értelemben használta. Jelentett falut is ellentétben a várossal és jelentett birtokot is egyszerűen, tekintettel sem lévén az illető birtok községi szervezetére. Onnan van, hogy pl. Hód és Vásárhely 1446-ban "oppida" 1456-ban "possessiones." Vagy maga Gyula az említett 1419-i oklevélben először "possessio", másodszor "oppidum;" előbb "possessio," mert csak a határjáról van szó, másodszor "oppidum," mert Békés, Berény és Gyúrral szemben városi szervezettel bírt. Ekképp csaknem biztosra vehetjük, hogy 1418-ban Gyula azért neveztetik "possessio"-nak, mert mindannyiszor csak a határjáról van szó. De ki biztosít arról, hogy 1403-ban és a következő években nem birtok, hanem falu értelemben használtatik ez a szó Gyuláról, "possessio." A pecsét körirata és a bennfoglalt címer pedig csak annyit bizonyít, hogy Gyula polgárai csak Maróthy idejében kaptak szabadalmat külön pecséttel élni, mert ez a szabadalom és városi 32 rang ket külön dolog volt. De másrészt azt sem tagadjuk, hogy a felhozott három állító vagy igenlő érv sem állja ki a sarat. Mert az első nem elég határozott, a másodiknak élét tökéletesen elveszi az a tudósítás, hogy királyaink hetivásárokat a nagyobb városok külvárosainak is - pedig szintén "possessio" vagy "vicus" néven említtetnek - engedtek, a "nundinae" szó tehát csak ennyit jelenthet Zsigmond király 1403. évi adománylevelében. A harmadik ellen már mit sem lehet fölhozni, csak az a kár, hogy nincs meg az eredeti oklevél, és az egész tudósítás az első névleg ismert gyulai emberről és polgárról csak a Leel-Össy család leveleinek 1746. évi jegyzékén alapszik. Azzal az eredménnyel keli tehát rövid kitérésünket befejeznünk, hogy koránt sincs megdöntve az az állítás, mely szerint Gyula már 1403 előtt, 1396-ban város volt, de az meg bizonyos, hogy 1403-ban leg°6
