Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

Várajt birtokából is kiesett. Legalábbis 1237-ben már ezek sem kerültek felosztás alá. Csák Miklós fia, Lőrinc híven őrizte a Szerhetre, Várira és Várajtra vonatkozó okleveleket, várva a boldogabb időket, mikor majd újra visszaszerezheti e birtokokat, de hiába várta. Az okleveleket őrizték, tartogatták később a Csák Lőrinctől származó Kisfaludyak is, nem azért, hogy jogi követeléseket támasszanak velük, hanem mint hazánk történelmének hű forrásait és emlékeit, és azt a Kisfaludy család, mely Kisfaludy Sándort és Károlyt adta a honnak, túl a Dunán, Répcelakon meg is mentette e becses okleveleket, melyek mind az ő családjuk, mind a magyar haza múltjára nézve valóságos kincsek. Azok közt, kik ezért köszönettel tartoznak neki, Békés megye az első, mert annak Árpád-kori történetére igazán ráillik a költő szava: "Szomorú tallóján ősi hírnevének Hejh csak úgy böngész már valamit mesének!" Szerhetre visszatérve az a kétszeri uraság-változtatás után mint várföld több mint félszázadig újra teljesítette azt, amire még tán első szent királyunk kijelölte. Midőn I. Károly királyunk a Gyula körül eső királyi és korona-jószágokból megalkotta a gyulai uradalmat, Szerhetet is ehhez csatolta, 1387-ben már ehhez tartozott. Ezzel aztán előbb története, később határa ZJs7 egy lett a Gyuláéval, mind napjainkig. Csak az bizonyos, hogy ma az egykori halászóhely lakói rá nem ismernének falujukra, mert az erek és fokok helyén, a halak hűvös fészkein ma barázdákat hasít a szántóvető ekéje és kalásztengert lenget az esti szél. Értekezésünk végén s talán soron kívül is helyet kerítünk a következő kis megjegyzésnek. Szerhet történetében a legérdekesebb és figyelemre legméltóbb az, hogy még neve is történeti adat. Nem hiába figyelmezteti annyiszor a Magyar Tud. Akadémia könyvtárőre, Hunfalvy Pál a történetkedvelőket a nyelvre és a helynevekre. Ezek is történelmi emlékek, mégpedig a legrégibb emlékek, mert felnyúlnak abba az időbe, melyről okleveleink hallgatnak. Hogy Szerhetnél maradjunk, okleveleinkben, nagy történelmi emlékeinkben hiába keresnénk feleletet e kérdésre: miféle nemzet lakott e tájon a magyarok bejövetele előtt, miféle nemzetiségű nép adott e falunak "Szerhet" (magyarban érthetetlen) nevet?! De megfelel rá a helynév és azt mondja, hogy e nép szláv nemzetiségű volt. Mert "Szerhet" tiszta szláv szó; e két szóból van összetéve "szer" és "het", "szer" annyi mint mocsár vagy láp, "het"-tel megtoldva "Szerhet" annyi mint mocsáros hely. Ez az elnevezés nagyon ráillett az olyan községre, melynek határát a két Körösön kivül 5-6 fok és ér hasította. Kissé talán nagyon merész volna következtetésünk, ha Szerhet egész egyedül állna régi hely74