Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

Ha mármost ennek előrebocsátása után a határleírást szorgalmatosan végigolvassuk, az első ami mindjárt szemünkbe ötlik ez: a határleírás 7-8. sorában (a nyomtatott sorokat értem) így szól: "Északról érintkezik Mihály földével és onnan kiindulva átlépi a Köröst" s mindjárt közvetlenül utána ekképp folytatja: "Onnan aztán kiindulva Salfoka felett a Losokörvényhez ér a határ, aztán érintkezik Ulma földével és onnan Szép földén keresztül Szannához ér és ott a Körös közepére esik" Cet ibi cadit in medium Crisy"). íme Szerhet határa egyhelyt, északon átlépi a Köröst és irányt nem változtatva halad észak felé és mégis * 4 határpont után megint egy Körös folyóhoz ér. Világos bizonysága ez annak, hogy itt két Körösről van szó, ti. a Fehér- és Fekete-Körösről és azért a határleírás ama ponttól kezdve: "Onnan kiindulva átlépi a Köröst" - mindig a Fehéres Fekete-Körös közén mozog, mégpedig azon a tájon, ahol a két folyó medre már annyira megközelíti egymást, hogy egy helység határa mindkettőt érinthette. S ebből viszont önként következik az, hogy a határleírás első 6-7 sora addig, ti. míg a határ a Fehér-Köröst át nem lépi, a Fehér-Körös balpartjára vonatkozik. Végezzünk először ezzel. Minthogy a későbbi adatok legalább azt az egyet megmutatták, hogy Szerhet Gyula közelében, sőt Gyula mellett feküdt és a két Körös közelsége is e tájékra utal, egész bátran Gyula és Varsánd közt kereshetjük Szerhet határának kezdőpontját. Hogy jő helyt járunk, mutatja az, hogy a határvonal vizsgálásánál mindjárt jó ismerősre akadunk. Keletről Szerhet határos volt Vassán földével, ez pedig nem más, mint a mai Varsánd, melyet annak előtte mindig Varsánnak sőt 22 meg régibb időkben csak "Wassyan"-nak írtak, ez pedig a mi határleírásunk "Vosian" kiírásával egészen megegyezik. Délről Szerhet határos volt Báta nevű 23 birtokos földével, azután Bog földével, nyugatról Izsák földével, északról Mihály földével. Határleírásunk e csekély részlete 4 árpádkori birtokos nevét mentette meg számunkra, csak az kár, hogy nem nevezte meg egyúttal azt a nemzetséget is, melyhez tartoztak. A 4 közül Bog és Izsák nevűket is megörökítették, mert mindegyik egy-egy községet alkotott birtokán. E falvak még 1403-ban fennállottak, de már Gyula tartozékai közt fordulnak elő, az egyik Bagd, a má24 sik Izsák néven. A Maróthy család uralma alatt ők is a szintén Gyula mellett eső Szentmórocz, Újfalu és Krakkó sorsára jutottak, vagyis Gyulába olvadtak; lehet az is, hogy a gyulai vár nagyobb erőssége tekintetéből mind a kettőt le25 rombolták 1510-ben, és azután se hírük, se hamvuk, csak a mi határleírásunk mutatja helyüket, mely a mai Paradicsom-puszta és a vári szőlők területe volt. Lépjünk már most a Fehér- és Fekete-Körös közére. Eleinte hiába jártatjuk 26 kutató szemeinket, mert mind Salfoka, mind Losokörvény (Lusukevreu) ismeretlen helyek e tájon, nemkülönben Ulma és Szép földjei is. Hanem amint az ötödik 70