Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

Miképp fogjuk tehát fekvését meghatározni? Evégből menjünk vissza vagy 650 esztendővel. Vissza kell térnünk egész az Árpád korába, még a tatárjárás előtt lefolyt időket kell fölkutatnunk. Elő kell vennünk a Békés megye területéről szóló, legrégibb határleírást. Hihetetlennek látszik ugyan, hogy a régibb vagy éppen Árpádok korabeli oklevéltől kérjünk szorosabb meghatározást, mert rendesen a régi oklevelek szorulnak újabb adatokra, de hiszen nincs szabály kivétel nélkül s ennélfogva csak halljuk azt a régi határleírást: "Továbbá a Zaránd várától elvett Szerhet földnek első határa kezdődik a Körösnél. Keleten Vassán földével érintkezik a határ és onnan délre húzódik és a körtefa alatt föld határdombja van; onnan érintkezik Bata földével a dombocska alatt, mely közönségesen halomnak neveztetik és onnan kiindulva Bog földéhez (ér.) Onnan nyugatról érintkezik a határ Izsák földével, északról érintkezik Mihály földével és onnan kiindulva átlépi a Köröst. Onnan aztán kiindulva Salfoka felett a Losok örvényhez (?) (Lusukevreu) ér; aztán érintkezik Ulma földével és onnan Szép földén keresztül Szannához ér és ott a Körös közepére esik és onnan kilép, felülről az Itcefokára érkezik és onnan jő a lehod fokára és onnan a Csekefokára, és onnan a Körösre, onnan pedig a Lodülésszékre (Ludylevscekura) onnan a Pere fokára és ismét onnan az Aranyágra (mons aureus) és 19 onnan a temető előtt megy el és megérkezik az előbbi határdombhoz így szól ez 1232-ből származó határleírás. Mi okból tették hártyára a fölsorolt határpontokat, mi módon maradt ez fönn, azt majd elmondjuk később, most csak az érdekességét akarjuk kiemelni. Annál becsesebb ugyanis ránk nézve e határleírás, mennél ritkább a Békés megyére vonatkozó, Árpád-kori oklevél (a váradi regestrumot leszámítva mindössze 5-6 van, ilyen bő pedig alig van több kettőnél). És mégis eddigelé nagyon kevéssé vehettük hasznát, mert mindamellett, hogy 19 éve ki van adva, még eddig nem igen akadt értelmezőre, anélkül pedig csak holt betű marad. Előre is megjegyezzük, hogy e határleírásban előforduló nevek nem mind helynevek, hanem vannak köztük személynevek is, pl. Báta, Mihály, Szép, Ulma, stb. mert a kancellár és jegyző sokszor a szomszédfalvak és földterületek említésénél nem azoknak helynevét, hanem birtokosaik nevét tették ki, amint kitűnik ez ugyanazon oklevél ilyen kifejezéseiből: "Teke földje, mely Lábának nevezte20 tik"; Csamod földje, mely szintén Krakkónak hivatik, Inok földje, mely hason21 lókép Krakkónak hivatik." Innen látszik, hogy más volt a birtokos, más a helynek neve. Ennélfogva helynevet csak ott keressünk, ahol e szó, "földe" hiányzik, vagy ahol a későbbi adatok csakugyan kétségtelenné teszik, hogy a helyet birtokosáról nevezték el. 69