Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése

ha az csakugyan létezik. Ilyen tagadó érvnek, ily döntő bizonyítéknak tartom én a gyulai vár létezésére nézve a következőt. Zsigmond király 1403-ban Maróthynak adományozza a gyulai uradalmat, elszámlálja oklevelében minden, bár talán csak egy utcából álló falut, kiteszi a büngösdi halastavat, fölemlíti még a malmokat, vámokat is, de a gyulai várról hallgat. A következő 1404-ik évben az aradi káptalan beiktatja Maróthy Jánost a gyulai uradalom minden hasznavehetőségébe, nem felejti el megjegyezni, hogy Gyulán, Váriban, Pélben, Fajdason, Simándon, Békésen és Décsen vámot szednek, de a gyulai várról hallgat. Ismét 1405-ben Zsigmond megerősíti előbbi adományát, kétszer leíratja a gyulai uradalom összes jószágait és tartozandóságait, de a gyulai várról hallgat. Tehát az okiratok, nem is egy vagy kettő és nem is egy évben keltezett, a gyulai várról hallgatnak ott és akkor, ahol és mikor okvetetlenül említeniök kellett volna, amiből aztán elvitázhatatlanul folyik a következtetés, hogy a gyulai vár 1403-1404-1405-ben nem létezett. Igen örömest elállanék ez állításomtól, ha csak egyetlen egy adatra lelhetnék, mely azt mutatná, hogy Zsigmond korában a várakat csekélységnek oly kevésre becsülték, hogy külön felemlítését fölöslegesnek tartották, vagy csak a "quibuslibet pertinentiis" formulába szorították. De ha a dolgot alaposan vizsgáljuk, akkor csak a fentebbi tagadó érv erejét növeljük. A magyar jog nemcsak hogy kevésbé vette volna a várakat, hanem még inkább fölötte nagyra tartotta azt. Mutatja ezt különösen az, hogy a várak építésére különös királyi engedelem volt szükséges, és az a királyi engedelem még azt is megszabta, hogy kőből vagy fából legyen-e az az építendő; nem maradunk a szónál, példákat idézünk. Lajos király 1361-ben megengedte Bazini Jánosnak, hogy a bazini várhoz tartozó Hedvára falujában várat építhessen kőből vagy fából, vagy sáncépítményekből. Bethlen Gergely 1438-ban Albert király52 tói eszközölt ki engedelmet, hogy Betlenben várat építhessen. Vagy hogy közelebbi helyről vegyünk példát, a Szakolyiak csak 1473-ban kaptak engedélyt Mátyás királytól, hogy a Zaránd megyei Vassán helységben várat építhessenek. Innen van aztán, hogy adománylevelekben nemcsak, hogy soha ki nem marad a vár és erősség megnevezése, hanem mindig a legelső helyen áll, éspedig egyszerűen azon okból, mert mihelyt valahol vár állott, ez volt az uradalom feje, ezzel adattak a többi városok, faluk, mint hozzátartozók. Egyetlen egy példa sincs az ellenkezőre; de számtalan van emellett. Csak a közelebbieket említjük. így Zsigmond király nem Dézna falut vagy Pankotát adja a Losonczyaknak, hanem a déznai és pankotai várakat. Világosról fölötte sok adománylevelünk van. 1441ben kapta Maróthy,

55 1444-ben a Hunyadiak,

56 1464-ben a Báthoriak,

57 1520-ban megint azok. De sohasem Világos városa, ilyen nem is volt, hanem Világos vára, a hozzá tartozó 144 helységgel adományoztatik. De . ne menjünk messzebb 99