Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése

í gomi érseknek, mert neki is két bandériumot kellett kiállítani) 37 éves, halálakor pedig alig 50 éves férfi volt. Az ő idejében nagy veszedelem fenyegette Gyula városát; de ne ijedjünk meg; se nem török, se nem tatár, hanem csak az, hogy Maróthy László Világos várának ura lett. Azért lett volna ez Gyulára veszedelem, mert nagy kérdés, tudott volna-e versenyezni a hatalmasabb világosvári uradalommal? Kérdés, vajon nem Világosvár lett volna-e a Maróthy család lakóhelye, mi ha megvalósul, Gyula elhanyatlik? 1440-ben ugyanis e vidéken tartózkodott Maróthy László és Brankovics György szerb despota világosvári várnagyát, a lázadó Sztépán vajdát ó fé46 kezte meg. Ezzel, valamint Botos András temesi főispán ellen vitt csatáival annyi érdemet szerzett magának, hogy I. Ulászló királyunk 1441-ben február 2-án őt Világosvárával és az ahhoz tartozó 144 várossal és faluval ajándékozta 47 meg. De bár László urat a fehérvári káptalan Világosvárnak és tartozékainak birtokába be is iktatta, Világosvár mégsem lett állandóan az övé, hanem visszakerült Brankovics kezére és ekképp a Maróthy birtokok főhelye megint Gyula maradt. Az eredménye László úr szereplésének csak az lett, hogy ezentúl már 4R inkább szerepelt e tájon. 1441-ben még csak aradi főispán volt, de a következő évben már 3 megyének, Arad, Zaránd, Békés főispánságát viseli és egyszersmind atyjának a tősgyökeres macsói bánnak tisztét, a macsói bánságot is 49 50 igazgatja. De talán éppen 1442-1444-ig tartott macsói bánsága okozta, hogy ez idő alatt a gyulai uradalomról szó sincs, pedig alighanem nagy dolog folyt itt azalatt. Hanem a várnai szerencsétlen csata után letette hivatalát és 1445-ben már itt találjuk Gyulán, éspedig a gyulai várban. Gyulai vár! Másfél század történetén futottunk eddig keresztül, de eddig nevét sem hallottuk, honnan került ez most ide? Annyiszor olvastuk Gyula nevét, csak a gyulai várét nem hallottuk, talán eddig nem is létezett? A gyulai vár ne létezett volna az 1445 előtti időkben? Hisz mi úgy tudtuk, hogy a máig is álló, tiszteletre méltó rom helyén vár állott már az Árpád-korban, hogy itt keresett védelmet a vidék az iszonyú tatár sereg ellen, úgy tudtuk, hogy talán még a Szent István korában élő Gyula tette le e vár alapját? Jól is esett a képzelemnek visszaszállni az ő idejére, végignézve a daliák onnan kiszáguldó seregét. De mindhiába a képzelet játéka, a rideg valóság mást beszél. Azt mondja ez, azt vitatja, hogy a gyulai vár a Maróthyak műve. Sokszor megtörténik, hogy a történetírók másnak hiányában az úgynevezett tagadó érvet használják mellékesen, de igen jól tudják, hogy annak rendesen döntő ereje nincs, mert abból, hogy valamit az okirat hallgatással mellőz, nem következik, hogy az valóságban nem létezik, de azt merem kockáztatni, hogy néha a tagadó érvnek is döntő ereje, akkor ti. ha az okirat hallgatással mellőz olyasmit, amit okvetetlenül föl kell említenie, 98