Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése

Ez eredményt, hogy ti. Gyulának egy XIV. századbeli földesurát tudjuk megne­vezni, csak akkor fogjuk méltányolni, ha meggondoljuk, hogy Komáromi Miklós, Gyula város hites jegyzője, 48 esztendővel ezelőtt a maga kis történetében csak a török hódítás előtti 2-3 birtokost bírta megmondani, mi pedig már nagy merészen majd egész Nagy Lajos koráig fölmerénk haladni és hazánk egyik főembe­rét, az erdélyi vajdát földesuraképpen bemutatni képesek vagyunk. Mindhogy ekképp a Losonczyak is voltak egykor Gyulának urai, ez följogosít bennünket arra a megjegyzésre, hogy a gyulai uradalmat bíró Losonczyak e ha­talmas családnak Dezső vagy Dezseőffy ágából származtak. Maga Losonczy László, aki Gyulát kapta, Losonczy István és László szörényi bánnak atyjával unokatest­vér volt. Először 1372-ben tűnik föl, mikor is volt nagybátyjainak hivatalát, a székely ispánságot viselte. 1375-ben erdélyi vajda lett és az marad 15-16 9 éven keresztül. 1393 előtt, legvalószínűbben 1391-ben halt meg. Eszerint a gyulai uradalmat csak 4-5 évig bírta. Utána fia János következett, aki azonban 10-11 év múlva örökös nélkül halt meg, amint Zsigmond király okleveleiben több­ször említi. Ekképp eljutottunk odáig, hogy megtudjuk azt, hogy a gyulai uradalom már két ízben országos érdemek jutalmazására, előbb tisztében megőszült vajdának, utóbb az ország legkitűnőbb hadfiának adatik. A kettőből azt az egy következte­tést kell levonnunk, hogy a gyulai uradalom szép, nagy és jelentős birtok volt. Mert különben az ily férfiak érdeméhez nem lett volna arányos, ily gaz­dag földesúrnak nem lett volna jutalom. Ismerkedjünk meg vele röviden, megér­demli talán a fáradságot. Igen szép összefüggő sorban húzódnak ezek Békés me­gye mai nyugati határától kelet felé. Szénással kezdődött, aztán jött Kondoros és Décse, ezekkel határos volt Gyúr és Berény; mindjárt ezek után következett Békés Déterrel, majd a két Doboz Szannával, úgy jött Gyula Várival és vagy 8 kis falujával; Gyürkén, Szentbenedeken és Pélen keresztül a mai Arad megyei Ka­kucs, Kamarás helységek következtek, az elpusztult Fazekasegyházával; itt egyet kanyarodott az irány, és Veresegyházán keresztül Atyásra és Simándra ért; Káváson és Köblin keresztül megint az elhagyott Fehér-Köröshöz jutott és ott Somos, Hégenháza, Fajdas és Morócz helységekkel végződött. Ezekhez csatla­kozott még Kerekegyház, Pitvaros és 7 ismeretlen helység, összesen 43 falu az ország és megyénk legtermékenyebb vidékén és éppen a közepén Gyula, ez urada­lom feje. Fogjunk most már hozzá ez uradalom keletkezésének megfejtéséhez, föl­állítva e két kérdést: 1./ mikor és hogyan keletkezett e birtokcsoport, és 2./ mint lett Gyula ez uradalom fejévé? Egy pár hozzávetés talán tisztázni fogja a dolgot és tájékoztatni fog bennün­ket. Első hozzávetés ez volna, hogy talán éppen a Losonczy család kapcsolta 89

Next

/
Thumbnails
Contents