Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Bevezetés

Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat is működésének termékeny periódusát: "A Társulat működése helytörténetünk kutatása terén új korszakot jelentett: Komáromy, Mogyoróssy és Haan elszigetelt munkássága után az erők tömörítésével a helytörténeti kutatás egész kis akadémiája alakult ki." állapította meg összegzőén Scherer Ferenc. A Társulatba az ifjú segédlelkészt a gyulai apátplébános, Göndöcs Benedek vezette, aki egyben társulati elnök is volt. Az 18Q2.szept. 18-án tartott ülésen olvasta fel értekezését a gyulai vár és uradalom keletkezéséről. Nemcsak a Társulat kutatási, hanem szervezési munkájába is tevékenyen bekapcsolódott. 1885-től titkár, majd 1887-től főtitkár. Karácsonyi János, a tudós pap fémjelzi azt a kiváló történészcsoportot, amely Békés vármegyében nőve fel, a megyei múlt ismeretét az országos és egyetemes történelem kutatásával és alapos ismeretével kapcsolta egybe. így kerülhették el helytörténeti publikációknál is a provincializmust. Karácsonyi legjelentősebb helytörténeti munkája kétségkívül Békés vármegye lB96-ban, 3 kötetben kiadott története. Hatalmas, imponáló levéltári anyag feldolgozásának eredménye volt az a munka, amelyet a millenneumra készült megyei monográfiák egyik legkiválóbbikának tartottak kortársai és tarthatunk bízvást mi is. Példamutató alapossággal készültek el az alább közreadott tanulmányai és közlései is. Ezek sorát egy nyomtatásban meg nem jelent korai műve: A békésgyulai római katolikus plébánia története a kezdetektől 1699-íg - nyitja meg. Ez a kézzel írott tanulmány a gyulai római katolikus plébánia História Domus-ában található. (A História Domus tartalmazza még a plébánia 1718-1873 közötti történetét Grócz Béla gyulai káplán tollából.) Itt mondunk köszönetet Bielek Gábor apátplébános úrnak szívességéért, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a kéziratot. Az 1870-es évek végén írott ifjúkori munka részben már magán viseli a későbbi nagy formátumú történész kutatási módszereit, stílusát; bár viszonylag kevés forrásanyagot használt fel, amely későbbi munkáiról egyáltalán nem mondható el. Tanulmányában fölcsillan vitatkozó szelleme (itt Haan Lajos az "ellenfél", akinek megállapításaival, munkáival később is sokat vitatkozott) és kifejezésre jut hű (gyakran elfogult) katolikussága. Az egyháztörténeti közlések sorába tartozik - időrendben - az Imre gyulai plébános kódexe, amelyet inkább csak mint érdekességet közlünk. A Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix gyulai földesurak temetkező helye 1902-ben a Békés c. újságban jelent meg. A tanulmányból a sok érdekességen kívül az is kiderül, milyen vitriolba mártott tollal is tudott írni, visszavágni (sőt mi több, személyeskedni) Karácsonyi. Az írás példa arra is, hogy bár6