Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

18 /DL Dl 375787 19 Az eredetiről másolta és közölte Véghelyi Dezső a Hazai okmánytárban. I.k. 13. Utána kiadta Wenzel ZGusztáv7 az Árpádkori új okmánytárban VI. k. 503. Wenzel után Haan Lajos űr is fölvette Békés vármegye oklevéltárába (Haan i.m. II.k. 6-7.). De egy-két helyt a pontozást és írásmódot megváltoztatta, azonkívül egy sajtóhiba is van közlésében ti. "Chebafoka" "Chekafoka" helyett. 20 Hazai okmánytár i.m. I.k. 12. 21 Uo. 13. 22 Pl. 1311-ben. Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. I.k. 243. 23 Az oklevél tulajdonképpen "Bugának írja, de mai kiejtéssel ,,

Bog"-nak kell olvasni, mert ez oklevél magyar megírása éppen a halotti beszéd, a váradi regestrum korára esik, akkor pedig a latin "u"-t a magyar "o" jelölésére is használták, több magánhangzó hiánya miatt. Pl. Cundurus-Kondoros, fuca-foka. 24 ZÖL Dl 375787 25 ZÖL Dl 378737 26 E szót "Lusukevreu" a második "u"-nak mint régies ajakszelletnek kihagyásával lehet ugyan Loskeverő-nek vagy Loskörü-nek is olvasni, de egy esetben sincs értelme. Ellenben a Losokörvény-féle olvasás jelentménnyel is bír, s az egykori hatszázados kiírásnak és kiejtésnek jobban megfelel. Hogy e két szótagot "evreu" szabad és lehet "euren" azaz "ören"-nek olvasni, azt mindenki el fogja ismerni, aki tudja, hogy a régiek hányszor föl szoktak cserélni e,v és u, továbbá az u és n betűket. E szó, "ören" a régi magyar nyelven annyit tett, mint örvény. Pl. a Tiszafüred mellett fekvő Örvény falu 1261-ben még "Eurem" (Az egri papság emlékkönyve 1565. 183. 1.) Gyula és Csaba közt volt egy Fehér-Örvény nevű falu (Vajon nem Vészének volt ez régi neve?), ez 1261-ben szintén "Fehér Eurem"-nek van írva. (Fejér György: Codex Diplomaticus IV. III. 40.) 27 ZDL Dl 37587, 37873, 378847 a mi határleírásunk "Zunna" kiírása tulajdonképp "Zonna" v. "Szonna"-nak olvasandó, mert mint "Bog"-nál említettük a "u"-t "o" helyett használták. Idők folytával egyes hangzók változtak, így lett Bothida-ból Bathida, sőt ma már Batida. Bothmonostorából Báthmonostor, Szonna-ból Szánna. ZSzannából pedig napjainkra Szana._7 28 A régies magyar nyelv azonkívül, hogy a ragok egybehangzásának törvényét még nem követelte olyan szigorúan, pl. "székra" helyett székre, sokszor használ "a" hangzót ott, ahol mi már "e"-t mondunk. Pl. "Pescera" - ma Fészere (Váradi regestrum. 105. §.) "Benca" ma Bence (Vár. reg. 117. §.), 77