Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Néhány bevezető mondat a sorozatszerkesztőtől A Gyulán is oly fontos társadalmi - gazdasági - szellemi - erkölcsi újjáéledésben az önszerveződés (a közéletiség és a társas önképzés iskoláiként körök, egyesületek, társulatok létesülése, valódi és hatékony önkormányzatiság) mellett nem lebecsülendő szerepe lehet a múlt, a városi gazdaság- társadalom- és művelődéstörténet alapos megismerésének is. Aki jól ismeri az országos és helyi történelmet, alighanem kevesebbet hibázik ma és holnap, másrészt szorosabban, tudatosabban kötődik, ragaszkodik hazájához, városához. Aki ismeri az alapokat, biztosabban építkezhet. Elődeink is tudták ezt. A Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat ezért indította el Gyulán, az akkori megyeszékhelyen a társulati Évkönyveket 1674-ben. Az Évkönyvek 17 kötete jelent meg sorban, jó néhány gyulai vonatkozású- tárgyú közleménnyel. A mások mellett Zsilinszky Mihály és Karácsonyi János által szerkesztett kitűnő kötetekben olyan történetírói kiválóságok publikáltak, mint (a szerkesztők mellett) Csánki Dezső, Fraknói Vilmos, Károlyi Árpád, Haan Lajos, Oláh György. A megyei történetírás csúcs-időszaka volt ez. A hagyományőrzés jegyében tervezzük, hogy a ma már nehezen hozzáférhető Évkönyvek máig értékálló tanulmányaiból közreadunk egy válogatást. 1938-ban jelent meg Scherer Ferenc kitűnő, ma is értékálló, két kötetes gyulai városmonográfiája. (Hasonmás kiadása ez évben jelenik meg a városi könyvtár szervezésében, társadalmi és városi erőfeszítéssel.) A monográfiát követően, 1940-től útjára indult a Gyulai Dolgozatok c. sorozat; 5 darabja jelenhetett meg a háború vége előtt, s ezekben a helytörténetírás kitűnőségei publikáltak: Implom József, Banner János (egyben országos jelentőségű régész), Scherer Ferenc. A világháború után csak 1957-ben éledezhetett a várostörténeti munkálkodás: elindult a Gyulai Füzetek c. új sorozat, melynek lendületéből ismét csak 5 kis kötetre futotta (közülük az egyik Implom József rövid városmonográfiája). 1959-el kelt életre a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai c. igen sikeres sorozat s ezzel érkezett el a gyulai helytörténeti műhelymunka második hullámhegye; az érdem oroszlánrésze az egyszemélyes "kiadó vállalaté", Dankó Imre múzeumigazgatóé. 6 év alatt 60-nál több kiadványt adott közre. Ezt követően ritkultak, majd 1989-ig bezárólag lényegében esetlegessé váltak a sorozat kötetecskéi. így is sikerült a népmesei számhoz eljutni: összesen 77 munka jelent 3