Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

A békésgyulai római katolikus plébánia története (a kezdetektől 1699-ig)

tokrészük békés birtoklásában és használatában megtartják, s ha kell minden jogigény-bejelentővel szemben megoltalmazzák a Gywla-i Szűz Mária plébániatemplomot, annak jelenlegi és jövőbeni templomigazgatóit. Ha pedig ez nem sikerülne - akár nekik, akár jogutódaiknak -, akkor a két özvegy Úrasszony, illetve örököseik vagy jogutódaik jogosultak a nyilatkozattevők Bihar megyei vagy bárhol másutt lévő birtokaiból 1900 aranyforintot érő birtokkomplexumot kiválasztani a gyulai Szűz Mária plébániatemplom javára és használatára. Méghozzá minden peres eljárás nélkül, kizárólag ennek az oklevélnek jogerejénél fogva, ugyancsak örökjogú birtoklásra és mindennemű haszonvételének és jövedelmének 2 elvezetére. 3 Az oklevél kelt a káptalanban, az 1451. évben, Szent András apostol ünnepét 4 közvetlenül megelőző pénteken, vagyis november 26-án . /Tartalmi kivonatj

7 Jegyzetek 1 Értsd: plébánosait; de feltehetően több alapítványi oltár is lehetett a plébániatemplomban, ezért nevezi az oklevél "rector ecclesiae"-nek, vagyis n

templomigazgató"-nak a templom mindenkori plébánosát. 2 Az oklevélben leírt adásvételi ügylet a szokásostól eltérő és igen érdekes. A nyilatkozattevők jogelődei elzálogosították apáti birtokrészeiket 1500 aranyforintért a Maróthyaknák. A két Maróthy két özvegye a gyulai Szűz Mária templomnak akarván adománybirtokot juttatni, az 1500 aranyforintra ráadnak még 400-at a nyilatkozattevőknek, s 1900 aranyforint értékben nyomban a plébániatemplomot foglaltatják bele a közhitelű oklevélbe új tulajdonosként, így adományozván meg a plébániatemplomot, amelynek valószínűleg épp a Maróthy-csalad lehetett a kegyura. 3 Azaz november 30-át. 4 Ugyanis Szent András nap az 1451. esztendőben keddre esett. /Az oklevél latin nyelvű, eredeti szövege megtalálható: OL Dl. 14508, valamint nyomtatásban: Haan-Zsi1

inszky: Békésmegyei oklevéltár 61-52J 36