Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

A békésgyulai római katolikus plébánia története (a kezdetektől 1699-ig)

jegyzékben "Gúla" helyett "Gusa" van, de ez csak tollhiba lehet, ami a plébános azonosságán kívül, már onnan is kitűnik, hogy bármiképp is olvassuk e "Gusa" nevet, ily nevű helyett a mai Bihar és Arad megyéknek hajdan Zarándhoz tartozó részeiben hiába keresünk, de még a régi okmányokban sem találunk, márpedig csaknem lehetetlen, hogy egy ilyen virágzó egyháznak többé semmi nyoma se legyen. Haan Lajos megbocsátható tévedésből "Gúla" helyett egy "Gul" nevű egyházat 24 vesz fel, amely a békési főesperességben feküdt. De hogy ez nem lehet, kitetszik már abból is, hogy Gyula nem tartozott Békés megyéhez és így a békési esperességhez sem. Azon "Gul" nevű egyház, amelyet Haan úr Gyulának tartott, talán a Békés megyei Gyúrt jelöli, mivel az "1" az "r"-rel van fölcserélve, ami a jegyzékben több helynévnél előfordul (Galmad=Gyarmat). Nagy fontosságú Gyula történetében az 1403. év. Ez évben nyerte örök birtokul Maróthy János "ob fidelia et laude digna obsequia et servitia" Gyulát és 25 mas e környéken fekvő birtokokat. Maróthy János régi magyar családból származott s a nikápolyi szerencsétlen ütközetben is jelen volt. Onnan megmenekülvén, Zsigmond királynak mindenkor egyik legbuzgóbb híve volt. Különösen 1403ban, midőn Nápolyi László betört az országba, hogy Zsigmondtól a trónt elragadja, Maróthy, Stiborral és Bessenyeivel együtt vitézül harcolt Zsigmond pártján. Zsigmond szokása szerint pazarul jutalmazta meg e hívét is, és így kapta Maróthy egyéb tótországi birtokokon kívül Gyulát a hozzátartozó falvakkal együtt. 1405-ben a macsói bánságot nyerte el és azóta az családjában örökös lett. Zsigmond adományozásai által Maróthy és családja hazánk egyik leggazdagabb családja lett, aminek bebizonyítására elég legyen felhoznunk azt, hogy a tótországi birtokokon kívül csak Gyula körül Arad, Zaránd és Békés megyében már 80 falut bírt, amint ez kitűnt egy 1418. évi okmányból, melyben Maróthy János és fia László a csanádi káptalan előtt tiltakoztak az ellen, hogy szomszé26 daik eme birtokaikon foglalásokat tegyenek. Mindezen birtokoknak és így egy egész vidéknek központjává tévé Gyulát a Maróthy-család akkor, midőn székhelyül választotta. S ezzel együtt a város jövendője is meg volt alapítva, mert mind egyházi, mind polgári tekintetben annyit tett érte a család, hogy a városnak okvetetlen felvirágoznia kellett. Polgári tekintetben kieszközölték, hogy várossá emeltetett és vásártartási jogot nyert. Városi jogait Zsigmond királytól kapta, mégpedig 1418-38 között. Ezt onnan tudjuk, mert a fentebb említett tiltakozó oklevélben még mindig faluként fordul elő, míg azon határjárási okmányban, melyet az aradi káptalan 1438ban adott ki egy ez évben tartott határjárásról Gyula, Gelvács, Vári, Várajt és Ösi közt, már mindig városnak van nevezve. Egy más oklevélből pedig tud20