Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Szemelvények Karácsonyi János Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig c. munkájából - 2. A gyulai beginák

2./ A gyulai beginák E szerzetház már a XVI. század elején virágzott, mert a gyulai vár urának, Brandenburgi György őrgrófnak tisztjei 1510-20. évi számadásaikban többször emlegetik az itt lakó beginák okleveleit. Sajnos, azonban nem jegyezték fel e kiváltságlevelek évszámát és így e szerzetház alapításának idejét nem tudjuk. Abból, hogy a gyulai vár jövedelmeiből e kiváltságlevelek szerint pontosan és évenkint ki kellett szolgáltatni a begináknak 8 köböl búzát, 8 köböl kölest és 4 hízott sertést, azt következtetjük, hogy talán itt is a híres Maróthy bánok (János és László) özvegyeinek áldásos keze működött közre a szerzetház létesítésében 1450 táján. A későbbi földesurak már vagy nem laktak Gyulán, vagy nem voltak olyan vallásosak, hogy ilyen állandó kiadásokra szánták volna rá magukat . 1535-ben az itt lakó beginák győntatóatyja, Etei Dános ferencrendű atya volt. 1553-54-ben Henyey István, 1561-ben Kerecsényi László gyulai várkormányzók még kiszolgáltatták nekik a vár jövedelmeiből a búzát, de sajnos, már nem mint köteles illetményt, hanem mint alamizsnát. E szerzetház is természetesen a gyulai ferencrendű kolostor közelében (körülbelül a mostani Békés megyei Takarékpénztár épület tájékán) állott, s ettől nem messze a Barát utcában volt a begináknak egypár jobbágytelkük. Ezeket az 1560-64. évi adóösszeírások mindig mint a gyulai szerzetesnek (moniales) tulajdonát írják fel. Fennállott ennélfogva e szerzetház egész 1566-ig, a török uralom kezdetéig. Jegyzetek 1 Karácsonyi: Békés vármegye története I. 184. De itt hibásan Klaraszűzeknek írtam e beginákat. *(II.k. 550-551.) 195