Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Első kísérletek egy gimnázium felállítására Gyulán

Spiegel állítása szerint ezért a díjért, ha még elegendő alapítványokból fizetésjavítást is kapnának, a káplánok hajlandók voltak a tanítást elvállalni. (Pléb. iratok, 1813.). Ez is abbamaradt. S előre megítélhetjük, hogy így kivihetetlen is lett volna. Spiegel törekvései eképpen egymás után váltak sikertelenekké. Tehát az egész terv füstbe ment és fáradozásainak semmi eredménye sem lett? Csalódnék, aki azt hinné. Ha egyebet nem is eredményezett volna, minthogy a város és megye lakosaiban az iskolák iránt való érdeklődést fölkeltette: megérdemelné sokszoros hálánkat. De ő azt is kivitte, hogy legalább 2 évig Gyulán 2 gimnáziumi osztály állott, kivitte azt, hogy mindkét város a tanítóknak nagyobb, biztos jövedelmet adott (Pléb. iratok, 1809.) Kivitte azt, hogy a leányok elválasztattak a fiúktól, s a kisebb fiúk új tanítót kaptak. Azért méltán mondhatjuk, hogy áldás emlékére! Ha már odaírtuk értekezésünk homlokára, hogy "első kísérletek", beszéljünk hát még legalább egyről, hogy kijöjjön a többesszám, no meg azért is, mert a kísérlet még mindig kísértett Gyulán. Spiegel utóda Braun József - gyulai születésű, s még csak 9 éves áldozópap - lett. Nem tartozik hozzánk elmondani, hogy építették emeletre az iskolát, kivált a bőkezű földesúr, gr. Wenckheim Ferenc segítségével, csak azon kezdjük, hogy mikor a város nemzeti vagy népiskolája (triviális) főelemivé (capitalis) lett, a jó eredmény újra földbuzdította a buzgóbb embereket, hogy ezt a főelemi iskolát fölemeljék, vagyis valami nagyobb iskolát létesítsenek annál is inkább, mert az uraság az épület másik részét is fölajánlotta, ha kisebb gimnáziumot alakítanak. Hogy ez volt szándékuk, kitűnik a németvárosi lakosok kötelezvényeiből, kik "zur Errichtung der in Hungarischen Gyulaer Stadt befindlichen Capital Schull" "a Magyar-Gyula városban levő főelemi iskola fölemelésére" tettek alapítványokat, míg a magyarok a "Német-Gyulán felállítandó Nemzeti oskolára" adakoztak. A gyűjtés szépen, sőt tekintve az 1817. csapásos esztendőt, bőven és gazdagon folyt. De a gyűjtés és egyátaljában az egész mozgalom élén most nem a plébános, hanem Tomcsányi Kristóf, a lelkes szolgabíró, és a város elöljárói állottak. 1819. december 16-án tétettek az első ajánlatok s folyt gyűjtés 1820. májusig. Az adományokat mindnyájan úgy tették, hogy bizonyos összeget ajánlottak fel alapítványnak, amelynek hat százalékát mindaddig fizetnék, míg az egész tőkét le nem teszik. Legtöbbet ajánlott fel a híres építőmester Czigler Antal, 1.000 forintot, de úgy gondoljuk, hogy a többiek is megérdemlik, hogy neveiket fölemlítsük, mert tehetségükhöz mérten ők is megtették a magukét. 200 ft-t ajánlottak: Nuszbek Mihály építőmester, Verner Károly tímár, Suszky 187