Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Olasz fogoly Gyula várában 1534-ben

Olasz fogoly Gyula várában 1534-ben Ismeretes hazánk történetében azon szomorú esemény, melyben Czibak Imre váradi püspök életét vesztette. 1534. aug. 12-én felméri táborában megölették őt Gritti Lajos és Dóczy János. Az ország fölindult az igazságtalan gyilkosság hallatára és szeptember 29-én a püspök halálának megbosszulására összegyűlt sereg visszaadta a kölcsönt; Medgyes városát, ahová Gritti és Dóczy bezárkóztak, elfoglalták, s a gyilkosság kettős szerzőjét lefejezték. Gritti szolgálatában természetesen számos olasz volt. Ezeknek azonban Medgyes elfoglalásakor semmi bajuk sem esett, mert a figyelem egészen a föszemélyre, a gyűlölt Grittire irányult. Innét van, hogy e szolgák nagyobbrészt megmenekültek és néhány hónapi fogság s némi kalandok után Velencébe hazakerültek. Itt aztán a Grittivel rokonságban levő, és a rendkívüli eseményekben gyönyörködő főúri családok leíratták velük Gritti Lajos bukását s a velük történt eseményeket, hogy a szállongó híreknél biztosabb értesítést nyerjenek. így járt többek közt a páduai származású Delia Valle (Völgyi) Ferenc (Francesco della Valle da Padoa), Gritti volt titkos komornyikja és főpohárnoka is. Hazaérve Velencébe, négy főúr is megkérte, hogy írja le neki az átélt eseményeket. A négy, ilyetén megbízásból készült emlékirat közül egyik, a Pisani Alajos számára készült, egész napjainkig fönnmaradt és a Magyar Történelmi Tár III.k. 13-60. oldalán még 1057-ben napvilágot látott Nagy Iván szorgalmas és pontos másolata után. Ez emlékirat két részből áll. Az első részben Gritti tetteiről és haláláról szól; a másodikban a maga elfogatását és kiszabadulását adja elő. Mivel az első rész hazánk általános történetébe vágó dolgokról beszél s bennünket közelebbről nem érdekel, annak lefordítása ránk nézve fölösleges. Elég annak fölemlítése, hogy Della Valle Ferenc, az emlékirat szerzője, Gritti lefejeztetése után lehányta magáról az olasz ruhát, magyar ruhát öltött és a magyar katonák közé vegyülve, s nyolc napig fel nem ismerve velük utazott Zápolya János király udvara felé. Ámde a nyolcadik napon fölismerték mint Gritti szolgáját és Patócsy Miklós katonái elfogták és uruk kezébe adták. Már most aztán beszéljen Gritti titkos komornyikja: "Minthogy Méltóságod azzal bízott meg, hogy beszéljem el, mi történt velem uram halála után és miképp tértem vissza Olaszországba, elmondom. Azon a napon, amelyen engem Patócsy Miklós úr (signor Nicolo Patochi) katonái, mint fentebb említem elfogtak, elébe vezettek. Rögtön megismertem, mert azon nyolc nap alatt, mely a bukástól letartóztatásomig eltelt, sokszor láttam, és félvén, hogy ő, aki az elhunyt püspök125