Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Maróthy János macsói bán élete

Azért Maróthy igyekezett ezen birtokait szaporítani. A következő évben (1399ben) megnyerte Zsigmondtól Kükéi Szár László hűtlen királyi jegyzőnek birtokait is, és ennek halápfalvi s atyai részbirtokaiba a bácsi káptalan által be is 22 iktattatta magát. Ugyanezen évben Zagulyán nevű Valkó megyei birtokba is be23 iktatá őt a bácsi káptalan, de hogy ezt mi úton szerezte, arról nem nyerünk fölvilágosítást. Napjainkban egy-egy dicsőséges hadjárat, egy-egy kiállítás vagy más országos vállalat sikerülte után - mint hírlapjaink mondják - csillaghullás szokott következni, a számos rendjelek osztogatása által. Maróthy korában még hiányoztak a rendjelek, de a megtett szolgálatokért, pénz- és vérbeli áldozatokért csekélyek is lettek volna azok, bekövetkezett tehát ahelyett a birtokhullás, vagy birtokszórás, adományozás. Látjuk ezt például Nagy Lajos nápolyi hadjáratának befejezése után. De oly sűrű, oly nagymértékű birtokadományozás talán sohasem történt hazánkban, mint az 1403. évi fölkelés meghiúsulta után. Zsigmond érezte és tudta, hogy koronája végveszélyben forgott, tudta, hogy azt nem ő, hanem a hozzá ragaszkodó pár főúr mentette meg; hálára volt tehát kötelezve és sietett is háláját megmentői iránt leróni. Azonkívül a hűtlenek, a királyi kegyelmet megvetők birtokai mind a kincstárra szállottak, volt miből osztogatni. Ekkor aztán Maróthy is aratott. Aratta hűségének és szilárdságának jutalmát. Első és kétségkívül legnagyobb jutalmát már 1403-ban megkapta. Ez évi Szent Imre napján (nov. 5.) Székesfehérváron adományozta neki Zsigmond királyunk a 43 falu és pusztából álló, az ország legtermékenyebb vidékén fekvő gyulai uradal24 mat. Ez Losonczy János magszakadása útján jutott a kincstárra, s annálfogva rögtön el lehetett adományozni; nem volt szükséges várni karácsony ünnepéig, a kihirdetett kegyelem idő leteltéig. Amint a kegyelem ideje (1403. december 15.) letelt, kezdődött a kegyelmet el nem fogadók javainak osztogatása. 1404. vízkereszt nyolcada alatt (jan. 6-13.) Breznóbányán adományozta Zsigmond király hősünknek a hűtlen Aszvágyi Demeter fiainak javait: a Duna mellett, Galambőccal szemben levő Szentlászlót és az eh25 hez tartozó hét falut. 1404. április 4-én Pozsonyban jutalmazta meg Zsigmond öt hűtlennek, um. Gyantay István, Bodó Györgynek és Istvánnak és Szentmártoni Matkónak javaival, amelyek Valkó, Szerem, Bács, Bodrog és Pest megyében feküd26 tek. Ekkor, ezen birtokok között kapta hősünk a Pest megyei Monor, Zsiger és Újfalu falvakat (most már a két utolsó puszta), amelyeket később családjának 27 kezén találunk. Ugyanezen évben kapta hősünk a hűtlen Zsámboky János javait, melyek 26 falu28 ban feküdtek, de ami Maróthy előtt nagyértékű volt, mind Valkó megyében. Kisebb, de szintén ily értékes adomány volt Hosszúbácsy Miklós jószága, 7 falu 116