Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Maróthy János macsói bán élete

nélkül elhalt nemesek, és a jószáguktól megfosztott hűtlenek birtokai közül számos ajándékot kapott. Ekkor kapta - és ez volt kétségkívül legnagyobb jutal­ma - a gyulai uradalmat is 43 faluval. 140G-ban tagja lett a sárkányrendnek, 15 amely éppen akkor alakult; 1414-ben az országhatárán kívül friauli kormányzó lón; 1415-nek elején fényes kísérettel ment Konstanzba az egyetemes zsi­natra, királyát meglátogatandó. De rövid idő /múlvaj 7 visszasietett, mert hazánk határát újra pogány ellenség fenyegette. Garay Jánossal és Csupor Pállal együtt indult Hervoja bosnyák ki­rály ellen, aki török segítséget hívott maga mellé. A három hős magyar vezér­nek döntő ütközetben már sikerült is az ellenséget visszanyomni, de Hervojának ügyes csele kijátszotta vitézségüket. A bosnyák király hátráló seregének egyik szárnyára híradókat küldött, akik minél nagyobb lármával kiáltsák, hogy állja­nak meg, kitartók legyenek, mert a magyar seregnek másik szárnya már megfutamo­dott. A magyarok e kiáltozást valónak hívén megdöbbenve kezdtek hátrálni, s ne­hogy bekérittessenek, futásnak eredni. Ennek következtében a magyar vezérek csatarendje fölbomlott, s nemcsak a csatát vesztették el, hanem fogságba is ke­rültek mind a hárman, A fogságba került vezérek közt legrosszabb sors várakozott Maróthyra. Csupor hamar bevégezte a földi szenvedést, Hervoja, mert őt Csupor egyszer ökörbőgés­sel üdvözölte, ökörbőrbe varratta és a folyóba dobatta. Garay szerencsésen meg­szökött tömlöcéből s nagy hálaadással akasztá föl láncait a bátai egyház falá­ra. De Maróthy három hosszú évig ott szenvedett a fogságban. Roppant váltságdí­jat követeltek érte; ismerték értékét. A magyar főurak 1416-ban összegyűltek Pécsett és az egész országban gyűjtést rendeztek kiszabadítására. De az nem volt elég. Zsigmond király pedig távol volt, nem tudott hű vitézéről gondoskod­ni. Utoljára is Maróthynak kellett magán segítenie. Jószágainak nagy megkárosí­tásával, addig összegyűjtött kincseinek eltékozlásával összeszerezte a 40 ezer arany forintot (ami legalábbis fölér a mai 100-200 ezer frt-tal) és úgy tudott hazajönni. Hazajövet sok dolgot adott neki birtokainak rendezése, visszaszerzése. Rossz szomszédai sűrűn akadtak, s ezek nem tekintve, hogy hazánkért jutott Maróthy fogságba, birtokait károsították, elfoglalni igyekeztek. S ennélfogva egy dara­big nem is működik hősünk a közügyek terén. Hanem mindamellett hogy a 60 évet már túlhaladta, 1426-ban újra fegyvert ragad, s királya parancsára Havasalföld­re (a mai Romániába) vonul, s nehéz küzdelmek, hideg, éhség okozta nagy gyöt­relmek közt addig fáradozott ott hadával, míg a magyar fennhatóságot helyre nem állította, Dánt, Zsigmond szövetségesét, országába vissza nem vezette. Ez volt utolsó hadjárata, amelyről tudomásunk van, de valójában aligha ez 114

Next

/
Thumbnails
Contents