Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A kisváros - Távíró és messzeszóló
Tudósítás a Békés vármegyei telefonhálózat ünnepélyes átadásáról A telefon ünnepélyes megnyitása - a tényleges megnyitás után természetesen csak szimbolikusan - február 26-án volt. A gyulai központ a törvényhatósági hálózat összes huzalait egymással összeköttetésbe hozva, Tallián Béla főispán a következő beszédet mondotta a telefonba: „Hivatalos távollétem folytán csak ma vagyok azon helyzetben, hogy kereskedelmi miniszter úr1 megbízásából és nevében a Békés vármegyei távbeszélő-hálózatot tényleg megnyittassam; annál nagyobb örömmel teszem ezt, mert ez alkotás úttörő és első az országban, amely a vármegye minden községét, sőt majdnem minden uradalmi pusztáját egymással összeköti, és a kultúra, közigazgatás, nemzetgazdaság, közbiztonság, ipar és kereskedelem szükségszerű fejlődésének egy hatalmas eszköze lesz; köszönetét mondok a vármegye közönségének, a községeknek és a hálózat létesülését anyagi áldozattal előmozdítóknak áldozatkészségükért, a vármegye alispánjának pedig tevékeny támogatásáért. Üdvözlöm az előfizetőket, s a vármegyei hálózatot a közhasználatnak átadom!” A főispán megnyitóbeszéde után sok éljenzés hangzott fel, ennek lecsillapu- lása után pedig dr. Fábry Sándor alispán a következő szavakat mondotta a távbeszélőn: „Amidőn Öméltósága, a vármegye főispánja átadja a közhasználatnak a törvényhatósági telefont, kedves kötelességemül tekintem Békés vármegye törvény- hatósága képviseletében köszönetemet fejezni ki főispán úr irányában, ki e közhasznú intézmény létesítésének eszméjét felvetette, s ezáltal mintegy annak megteremtőjévé vált, továbbá felkérni Öméltóságát, hogy a vármegye nevében köszönetemet fejezze ki Őexcellenciája, a kereskedelmi miniszter úr előtt, ki előzékeny készséggel nyújtott módot arra, hogy a törvényhatósági távbeszélő megyénkben aránylag rövid idő alatt kiépíttessék, s ezáltal közigazgatásunk, közgazdaságunk, s közforgalmunk a fejlődés egy hathatós eszközét nyerje meg. Azt vélem, nem lesz érdektelen ez alkalommal közölnöm a távbeszélő kiépítésére vonatkozó egyes főbb momentumokat is. A törvényhatósági bizottság múlt évi február hó 26-án tartott közgyűlésében határozta el a távbeszélő kiépítését, és szavazta meg annak költségeit akként, hogy az oszlopok árát a törvényhatóság viselje, a huzalok árából kilométerenként 20 frt-ot és az építéshez szükséges durva munkát pedig a községek fedezzék. A többi költségek, úm. a huzalok több költsége, az állomási gépek stb. az állam által voltak fedezendők. A kereskedelmi miniszter úr hozzájárulván a megye határozataihoz, lelkesültséggel indult meg az előfizetők gyűjtése, minek kedvező eredményét mutatja az, hogy íme 130 előfizetővel nyílott meg most a közhasználatú telefon. A hálózat építési tervezetét Bállá Pál miniszteri főmérnök készítette, az oszlopokat a Braun- Czinczár és Lőwy, e célra egyesült cégek szállították, s szakadatlan munkálkodással biztosíttatván az építés összes különböző feltételei, a múlt év őszén Darvas Sándor és Weigner Károly távírda főtisztek megkezdték az építést, s átlag 160-200 munkás állandó alkalmazásával már december elejére elkészültek a külső vonalakkal, s a f. év február közepére a belső berendezésekkel. A telefon létesítése a megyei közúti alapnak 14 482 frt-ba, a községeknek 10 645 frt-ba került, a magánelőfizetőkre vo1 Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter (1895-1899). 30/2. Gyula, 1895. március 3. 78
