Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A kisváros - A pallójárdáról a kövezett útra
20. Gyula, 1902. Jelentés a Gyula város területén folyó építkezésekről, útkövezésekről [...] A város részéről az elmúlt 1902. év folyamán új építkezés egyáltalán nem eszközöltetett, csupán a meglevő épületek javíttattak. Felszólíttatott ugyan a város egy új pénzügyigazgatósági palota építésére, a városi mérnöki hivatal el is készítette a jelenlegi Korona épület helyén építendő új pénzügyigazgatósági palota tervezetét és költségvetését és ennek 50 éves amortizációjára vonatkozó számítást, de egyrészt a jelenlegi Korona épület helyének a központtól való nagy távolsága, másrészt a város azon ajánlata következtében, hogy csak az esetben hajlandó építeni, ha a bér 50 évre biztosíttatik, megegyezés nem jött létre; hanem vármegyei alispán úrnak úgy az állam, mint Gyula város érdekeinek megfelelő közbenjárása folytán az állam építtet az összes pénzügyi hivatalok elhelyezésére alkalmas épületet a jelenlegi vármegyei főjegyzői lakás és vele szomszédos Destek-féle telekhelyen. Az építés 1903. vagy 1904. év folyamán meg is kezdetik. A létesítendő alföldi szanatórium tervezésével kapcsolatosan meg kell említenem, hogy vármegyei főispán úr határozata folytán a Lugos-erdő területén esetleg létesítendő szanatórium helyének meteorológiailag való kikémlése céljából a feketekörösi vasúti hídnál meteorológiai állomás szereltetett fel. A városi magánépületek száma az 1902. év folyamán 5 új tégla, 25 kisebb vagy nagyobb mérvben átalakított lakóházzal gyarapodott. Ezen építkezések összege 100 000 korona körül van. E helyen külön felemlítendő a gyulai grófi kastélyban eszközölt lényeges átalakítások, ugyanis az épületnek eddigi földszinti része emeletesre alakíttatott át, de éppen olyan stílusban, amint az egész kastély épült. Az építkezés által a kastély mind beosztásban, mind lakályosságban és célszerűségben sokat nyert. A munkálatokat Sztaril Ferenc nagyváradi műépítész vezette. Kocsiút az 1902. év folyamán nem köveztetett, gyalogjárdáink azonban fejlesztettek; nevezetesen: az Árpád utca és Erdélyi út egy része és a Dürer utca nyugati oldala betonjárdával láttatott el, ami által betonjárdáink hossza 678,5 méterrel gyarapodott; a Palló, Kőműves, Damjanich, II. Rákóczi Ferenc utcák egyik-egyik oldala új téglajárdával, a Dürer utca keleti oldala pedig a nyugati oldalon volt ócska téglajáró anyagjából készült járdával láttatott el, ez által téglajárdáink hossza 1100 méterrel szaporodott. A meglévő beton-, tégla- és pallójárdák - a szükséghez mérten - kijavíttattak, és mindezen munkálatok a közmunka költségvetés keretén belül foganatosíttattak. A törekvés a gyalogjárók készítésénél az, hogy ahol csak a közlekedés élénksége követeli, és a talaj jósága és az érdekelt tulajdonosok vagyoni állapota megengedi, tégla- vagy betonjárda létesíttessék. Legmegfelelőbb természetesen a közlekedés kényelmességére és gyorsaságára való tekintetből a betonjárda, ámbár többször javasoltatott aszfaltjárdának építése is, amelynek előnye, hogy rajta a járás még könnyebb és ruganyosabb. De hogyha megfontoljuk azt, hogy a betonjárda olcsóbb, és mi tulajdonképpen egy jövőben építendő aszfaltjárdához rakjuk le most az alapot, mert ha a jelenlegi betonjárda 69
