Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A kisváros - A pallójárdáról a kövezett útra
A város szívét képező nagyobb tér közepén áll a róm. kát. vallásnak 1775-ben épült nagy temploma, mely a teret két részre osztja; a templom északi végénél levő téren áll Erkel Ferencnek - mint gyulai szülöttnek - ércből öntött mellszobra vaskerítéssel körülvéve, mely ok miatt a tér ezen része Erkel tér nevet visel. A templom déli vége - homlokzata - előtti tér Harruckern térnek neveztetik; ez akácfákkal van beültetve, melyek alatt hüs árnyat lelnek az árusok és vevők, mert úgy ez a tér, mint az Erkel tér piac is egyúttal, hol az élelmiszerek mindenféle fajtája föltalálható, úgyannyira, hogy Gyula piaca bármely nagyváros vásárcsarnokának tartalmával dicsekedhetik. Gyulának néhány év óta olyan baromfipiaca van, hogy különösen ősszel Budapestre tömérdeket szállítanak, hidegebb idő beálltával pedig hízott libahúst még Elamburgba is küldenek róla. A kis piactér nyugati oldalát egy emeletes ház képezi, melyben a gyulai m. kir. járásbíróság székel. Ugyancsak a templom nyugati oldalánál van a róm. kát. plébánia. A róm. kát. nagytemplom román stílben épült. Merész boltozatait kvadratikus pillérek tartják, melyek az oldalfalakból kiállnak és a hajóban 12 pillércsoportot alkotnak, fejeik korinthusi stílusban vannak kiképezve. A templom éppen egyszerűsége által hat; jóleső bizalom emeli föl benne Istenhez az ember szívét. Az összhangot az oldalajtók újabb keletű szélfogói zavarják csupán. Boldogult Göndöcs Benedek pusztaszeri apát és gyulai plébános a templomot kifestette, mely kifestés rendkívül széppé változtatta, ámbár egyszerűségét talán még jobban kidomborította. A nagy oltár képe a Bold. Szűz Máriát - jelképileg a szeplőtelen fogantatást - ábrázolja, mely a város címere is egyúttal. A hagyomány azt tartja, hogy a Máriát ábrázoló kép a templomot építtető - Harruckern György báró - egyik leányának az arcképe. Igaz-e ez vagy nem, annyi bizonyos, hogy a templomban levő öt oltárképet egy és ugyanazon művész festette, aki olyan szerény volt, hogy nevét a képeken meg nem örökítette, és így ismeretlen; mindazonáltal művei elsőrangú művésznek hirdetik, mert különösen a Szűz Mária olyan felséges, olyan szép, hogy a hírneves Madonna-képek közé volna sorozható. A templom jobb oldalán, a szentélyt a hajótól elválasztó pillércsoport mellett a hajóban van Harruckern György bárónak emlékköve féldomborművű - fehér márványból faragott - arcképével, mellette fekete márványból a bölcsesség és a halál jelképei, fiúgyermek alakok, fekete márványból, az egyik a farkába harapó kígyót, a másik fordított égő fáklyát tart. Megemlítendőnek tartjuk még az orgonát, melyet a híres Moser épített 1874-75. években a templom százéves fordulója idejében. A templom előtt elvonuló Városház utcában van az I. Gyulavárosi Takarék- pénztár, a városháza, a központi vendéglő, az egyik gőzfürdő és a gyulai kör, továbbá egészen a végén a parkírozott Maróthy tér közepén a görögkeleti vallásnak külső oldalpillérekkel épített temploma. A Maróthy tér, északi oldalának végén a pénzügyigazgatóság, továbbá a Nagyváradi út kezdetén áll az árvák háza, melyet Wenckheim Krisztina grófnő mennyasszonyi ajándékából építtetett annak emlékére, hogy ő is árva volt. Az árvák házával szemben, egy gyönyörű angolkert közepén áll a barokk stílben épített grófi kastély és a régi Gyula-vár meglehetősen ép romja, melyben a kastélyt lakó Almásy Dénes gróf alsóbbrendű cselédsége lakik. A Nagyváradi út vége és a vasúti állomásház között, a várost védő körgát vonul, mely mellett van egy, saját ártézi kúttal bíró és gőzfürdővel összekötött gőzmalom. 65
