Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A kisváros - A pallójárdáról a kövezett útra
hirdetik, hogy városhoz érkeztünk. A messziről kis erdőnek látszó fák, melyek utcáit és házainak udvarait árnyékkal hűsítik, elárulják, hogy a természet szépségeit a célszerűvel párosítani tudó nép lakja az előttünk fekvő város házait. Az alföld-fiumei vasút állomásházánál kiszállva, kellemesen lep meg a város közepéig vivő kövezett, és a jobb oldalon árnyas fák alatt beton gyalogjáróval ellátott Sugárút, továbbá a rajta levő keskenyvágányú lóvasút, melyen a legkényesebb igényeket is kielégítő kocsi áll az utasok rendelkezésére. Amint a városba igyekezünk, a Sugárút bal oldalán látjuk a Reisner Emánuel-féle gyufagyárat, jobb oldalán több magánház után következik egy nagyszabású gyárépület, a kitűnő gyártmányairól mindenütt ismert első gyulai konyakgyár és pálinkafőzőé, amely a Weisz Mór és Társa cég tulajdona, ezután ismét magánházak, végül a Göndöcs-népkert szórakoztatják szemeinket. A konyakgyár után következő magánházakkal szemben - e sorok írásakor — kiirtott szőlőt veszünk észre, melynek területe az Árpád utca szegletéig ér; ezen a területen fog épülni a törvényszék palotája. A Göndöcs-népkert alig tíz éves alkotás a régi Körös-meder helyén, hol hajdan a Sárrét halaival és vadaival kötöttek ki a vízmelléki lakosok, kik Gyulán találták szállítmányaik legjobb piacát. Ma esténként - természetesen nyáron - andalító cigányzene mellett sétálva árulják itt kezecskéiket a gyulai lányok, télen pedig a kert közepén színháznak és mulatónak épített pavilonban cserélik el táncmulatságok közepette férfiszívvel szívecskéjüket. A Göndöcs-népkerti pavilon előtt áll Wenckheim Béla bárónak ércből öntött mellszobra. A pavilontól északra van egy épület, ez a gyulai múzeum, az idősb Mogyoróssy János uradalmi kasznár által gyűjtött régi tárgyak és könyvtár megőrzésére. A Göndöcs-népkert Gyula városa három lelkes fiának emlékét hirdeti, ti. Göndöcs Benedek plébánosét, ki szemétlerakó helyből egy kis oázist varázsolt a város népének e helyen, továbbá Wenckheim Béla báróét, ki - mikor Magyarország alkotmányos minisztere volt - a király szívét egészen meghódította legszebb országa számára és végül idősebb Mogyoróssy Jánosét, ki mint szerény igényű, vagyontalan polgár, ezreket érő régiségeket és könyvtárat gyűjtött lankadatlan buzgalmával a város részére, hogy az ifjúságnak tudományforrásul szolgáljon. Áldott legyen mindhármójuk emlékezete! A Göndöcs-népkerttel szemben fekszik a gyulai iparos ifjak önképző és be- tegsegélyző egylete, a betegsegélyző pénztárral, csinos, földszintes épületben. Az Árpád utcán haladva nemsokára a város szívébe érünk, melyet egy kettős tér alkot. A kisebb tér közepén 304 méter mélységből ontja kén-köneges, 22° meleg, de azért mégis üdítő vizét az első ártézi kút. E tér nyugati oldalát képezi a róm. kát. népiskola emeletes épülete, mely a török uralom idejében fürdő volt; északi oldalán áll az ev. ref. vallású magyarok temploma és ezen túl az emeletes megyeháza; a megyeházán túl két magánház után a törvényszék és ezután egy emeletes sarokházban van a dohány-tőzs. Szemben a Békésmegyei Takarékpénztár emeletes épülete. A takarékpénztár oldalán visszafelé haladva az ártézi kút felé, egy magánházban találjuk a m. kir. államépítészeti hivatalt; az ev. reformátusok templomával szemben a tér déli részének nyugati szögletét képezi a róm. kát. hitközség emeletes bérháza, melynek földszintjén van a m. kir. posta, időjelző, távíró és a megyei távbeszélő-telefonközpont, emeletén pedig a Gyulán állomásozó m. kir. honvédzászlóaljak parancsnokságának irodái. Az ártézi kút háromszögű tere kelet felé a dohány-tőzsnél és takarékpénztárnál végződő utcává szűkül, melynek neve - a teret is belefoglalva - Megyeház utca. 64
