Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
Fürdői utazások
A nagyváradi Püspökfürdő bemutatása Azt hiszem, nem teszek rossz szolgálatot a közegészség féltett céljának, ha egypár sorban rámutatok ama jelenségekre, melyeknek figyelembevételével, a mi megyénknek, Békés megyének közönsége által a tavaszi és nyári hónapokban igénybe venni szokott fürdőbe, vagyis a köznép elnevezése szerint: a bányába menettel a kitűzött célnak megfelelőbb s helyesebb irányt vesz, s különösen az egyik vagy másik fürdő felől keringő mendemondákkal szemben a teljes, tiszta igazság napfényre jut. Békés megye közönsége, de legközelebbről a Sárrét községeinek lakossága nagymértékben veszi igénybe a bányázást, vagyis a fürdőbe menetelt. Legtöbben elmennek ma és 48 óra múlva - melyet csaknem folytonosan a fürdőben, a forró meleg vízben töltenek el - jönnek haza. Hogy melyik fürdőbe fognak menni: azt előre vajmi kevesen tudják. Függ ez attól, hogy egyik vagy másik, ismerős vagy még idegen is, hogy nyilatkozik a fürdőkről, s függ a társaság összeállásától, a közlekedés könnyűségétől stb. Én, tekintetes szerkesztő úr, nem akarom sem egyik, sem másik megyénkhez nem messze feltalálható fürdőnek gyógyhatását, érdemét bántani; hanem leginkább rámutatok azon két fürdő igénybevételének jelenségeire, melyek Nagyvárad mellett vannak, mely fürdőket legnagyobb mértékben látogatják meg Békés megye, sőt más megyék lakosai is. Ezen két fürdő: az úgynevezett Szent László- vagy Püspökfürdő és a Félixfürdő. Mindenik a vasúti és omnibuszi közlekedés által könnyen hozzájutható; de mégis, hogy némi útbaigazítás legyen: megemlítem azt, miszerint a fürdőbe menő közönség legnagyobb mértékben felcsigázott igényének is a legnagyobb kényelemmel a Szent László- vagy Püspökfürdő új bérlője, Czeglédi Sándor felel meg... Ugyanis tagadhatatlan tény, hogy a vasúti közlekedés a Félixfürdőhöz igényt kielégítő; azonban a Püspökfürdő nevezett új bérlője oly nagy áldozattal járó intézkedéseket tett a vendégek szállítására nézve, hogy azokat egyetlenegy hazai fürdő tulajdonosa vagy bérlője sem haladja túl, mert ő még a Belényesbe menő vonatokhoz is a Rontó melletti megállóhelyre omnibuszt küld ki s onnan ingyen viteti be az utasokat a fürdőbe, s így nemcsak a fürdőkhöz közvetlenül menő vonatokon, hanem a Belényes felé menő vonalon is eljuthatni a Püspökfürdőbe. A fürdők használatának célhoz vezető módjára nézve pedig megjegyzem, hogy az a 48 órai fürdőzés, úgy egyik, mint másik helyen, semmit se ér, s legfeljebb a tisztaság elérését eszközli, mert a gyógyhatás oly rövid idő alatt elő nem állhat. Hanem igenis 5-6 nap után már van valami hatás, s aki nagy bajtól akar megszabadulni, annak 3-4 hétig, sőt tovább is kell használnia a fürdőt... Nem lehet elhallgatnom azt, hogy a csúzos bajban vagy pedig a gyomor-, szívbajokban, szédülés, vértorlódásban szenvedők nem használhatják mindenik fürdőt, mert habár a csúzos bajokat gyógyítja is a Félixfürdő, de gyógyítja azt nem kisebb mértékben a Szent László- vagy Püspökfürdő is, hanem már a többi bajnál, a gyomor-, fej-, szívbajoknál, a szédülés és vértorlódásoknál, a lép- és májbajoknál, s általában a vérmes egyéneknek sok veszélyes betegségeinél csak kizárólag a Püspökfürdő bír gyógyhatással, míg ellenben a Félixfürdő ezen bajoknál ártalmas, sőt veszélyes, mit különben magok a szakértő orvosok is megmondanak. 238/2. 1896. július 12. 462
