Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
Testedzés
Finta Ignác: A tornászat fontossága a nevelésben Ha a tornának nem is volna egyéb előnye, mint az, hogy a testet a szellem hatalma alá vetni szoktatja: már az is oly fontos nyeremény, melyért azt a nevelés egyik kiegészítő részének kell tekintenünk - mondja a híres Niemeier és Schmidt után egy kitűnő író!... A történet fonalán visszamenve belátjuk, hogy a torna fontosságát már a legrégibb korban beismerték az emberek, s hogy főleg a görögök nagy súlyt fektettek e tárgyra, kétségbevonhatatlan tény! Csaknem mindnyájan igen-igen jól tudjuk, hogy a testi erő és ügyesség a történelem legünnepeltebb nemzeténél, a görögnél menynyire ki volt fejlődve, de nem gondoljuk meg ezt, hogy e tekintetben a torna volt a fő tényező!... Míg a görögök a helyes irány mellett megmaradtak, addig a nemzet nagy és hatalmas vala, addig Athéné virágzott. De mivel később kezdett elpuhulni, a tornagyakorlatok a kényelemmel nem fértek össze, a tornahelyiséget borbélyműhelyek, illattárak, test- és lélekrontó helyek váltották fel: a nemzet hovatovább degenerál- tabb lett, végre kipusztult, s ma már csak a történet beszél róla. És ... de maradjunk a jelen korban, s itt is belátjuk, hogy mily végtelen különbség van azon gyermek közt, kit mindig járszalagon vezetnek, s a közt, ki jó eleve begyakorolta izmait, s már tud biztosan járni! Nézzetek egy jó tornászt s bármely közönséges embert: azonnal belátjátok, hogy mily végtelen különbség van a kettő testi ereje közt! Vagy tán azt hiszitek, hogy mai nap már a testi erőt is a tudomány pótolja, vagy nem is látjátok be a testi erő fontosságát?! Nagyon csalódtok, mert nem gondoljátok meg, hogy a test és lélek elválaszthatlan egységet képez, hogy a lélek minden nyilvánulása befolyással van a testre, s minden lelki működés bizonyos testi szervvel áll kapcsolatban. Ha ez igaz - pedig igaz -, akkor korán gondot kellene fordítani az egyes szervek erősbitésére, mert vannak ugyan kivételek (kérdem: hol nincsenek?!...), de azért mégis áll: Ép testben lakik ép lélek!... Épp azért ne dobjuk el e fontos tényezőt, miáltal testünket erősbíthetjük, ne idegenkedjünk a tornától, hanem tornásszon nem- és korkülönbség nélkül mindenki, főleg a gyermekek! Vagy tán a nőknek nem illik a torna, ha mindjárt szervezetüknek megfelelő alakban is?! Megvalljuk, bámulunk, midőn egy magát műveltnek gúnyoló szülő ilyet állít! Ugyebár értelmes szülék akárhányszor örültök, hogy leánygyermekeitek az erkölcsrontó kánkánt minő pompásan járják, de megvetitek a tornát, a tornát, mely kellően alkalmazva az ingereket korlátozza?!... Ami a tornát illetőleg bizonyos tekintetben a férfiúkra talál, ugyanaz vonatkozik más tekintetben a nőkre is! Legyen szabad itt egy eklatáns példára mutatnunk, mellyel a francia nemzet közelmúltja szolgál, s előre kijelentenünk, hogy hol a számok beszélnek, ott minden emberi tekintély megszűnik, ott kénytelenek vagyunk hallgatni, s az adottat elfogadni! A Reveux des deux mondes (francia tudományos folyóirat) 1867-ről a következőket közli. Míg a franciáknál a tornászat gyakorlatban volt, minden száz emberből 45-60 alkalmas volt katonának, de később, hasonló tényezők folytán, mint a görögöknél, felhagytak vele. A sorozás 1867-ben megtar221. Gyula, 1878. január 20. 437
